A párt egykori húzóemberei, nagy öregjei aggódó nyilatkozatokkal próbálják jobb útra téríteni az összeomlás felé tartó szocialistákat. A féltés mögött azonban kőkeményen üzentek a sokat tapasztalt politikusok. Olyan szocialista módra.
„A legkevesebb, amit megtehetnek a baloldaliak, hogy csendben összeállnak, és meghozzák azt a döntést, ami alkalmassá teszi őket a győzelemre” – mondta Suchman Tamás, aki a Horn-kormány privatizációért felelős tárca nélküli minisztere, majd ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az első Gyurcsány-kabinetben pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott. A kéretlen tanács után Suchman meglehetősen sajátosan mutatta meg, hogy mennyire félti a pártját:
Ha ez a cirkusz van, ha mindenki mindenkivel veszekszik ezért, azért, amazért, és ezt nem hagyják abba október végéig, én nyilvánosságra hozom azt az egész belső történetet, ami lehetetlenné tesz bennünket. Teremtek én itt nekik olyan cirkuszt, hogy nem teszik zsebre, mert ezt nem lehet csinálni!”
Kovács László egykori MSZP-elnök és -alelnök, többszörös külügyminiszter, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa szintén úgy látja, hogy az utolsó pillanatban vannak a szocialisták. „Össze kell fogni, ha az ördöggel nem is, de minden demokratikus párttal” – jelentette ki Kovács. Hozzátette, hogy nagyon nehéz szívvel és aggodalommal figyeli a pártban és a körülötte zajló folyamatokat. Ez az aggódás nem tartott sokáig Kovácsnál, rögtön rátért mondandójának a lényegére:
úgy látja, hogy az MSZP lejtmenetéért az MSZP 2010-es miniszterelnök-jelöltje, majd a párt akkori elnöke felelős. Mesterházy Attilával, a párt jelenlegi országgyűlési képviselőjével nem új keletű a konfliktusa, korábban is támadta őt a nyilvánosság előtt. Szerinte az a legnagyobb bűne, hogy nem védte meg „az elmúlt nyolc évet” - vagyis a szocialista kormányzást.
A tanácsok és az üzenetek mellé egy kis panaszkodás is jutott. Kovács László kifogásolta, hogy hiába ajánlotta fel segítségét az MSZP-nek az elmúlt öt évben, a párt aktuális vezetői nem kértek belőle. Arra a kérdésre, hogyan képzelné el a mai ellenzék összefogását, Kovács előhúzta az SZDSZ-kártyát, és a ma már nem létező szabad demokratákkal kötött korábbi koalíciós megállapodásokat hozta fel példaként.