Pontyika kezével masszíroztatta a péniszét Marton László

Marton László Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, érdemes és kiváló művész.

Már hét lányról, nőről tudjuk, hogy Marton László, a balliberális színházi világ egyik legerősebb vezetője, a Vígszínház egykori igazgatója (és péntekig főrendezője), a Színművészeti Egyetem (egészen csütörtökig) vezető tanára mit tett velük. Zaklatás, megalázás, hazudozás és szexuális erőszak. Ezt mind Marton László csinálta.

A péniszére szorította a szép, fiatal balerina kezét

Több mint 50 évvel ezelőtt történt a 444 cikke szerint, hogy egy 16-18 év közötti, tehát még tinédzser, balettintézeti növendék részt vett a szegedi Szabadtéri Játékokon egy csoporttal. A fiatal balerinát - saját bevallása szerint - Marton László vacsorára hívta.

Úgy emlékezett, hogy a Szőke Tisza nevű hajón voltak, ahol a rendező asztalánál számtalan nagynevű, Kossuth-díjas művész a tiszteletét tette. A szép, fiatal lány megtisztelőnek érezte a helyzetet, annak ellenére, hogy a Vígszínház volt igazgatója

mindenkinek csak Pontyikaként mutatta be.

És itt álljunk meg egy pillanatra. Ez a gátlástalan ember számára az nyilvánvalóan külön izgató volt, hogy a befolyásos színházi világ számára tudassa: van egy Pontyikája, azaz, ahogy maga a lány is értelmezte, egy kis halacskája, akit éppen most fogott ki magának.

Vagyis ebből a történetből is látszik Marton aljassága: nem egyszerűen fiatal lányokkal akart ismerkedni, nem egyszerűen a befolyása segítségével hálózott be tapasztalatlan lányokat, hanem ezt a világgal tudatni is akarta. A befolyásos ember (ne felejtsük el: a Vígszínház rendezőjének lenni komoly politikai hatalmat is jelentett a Kádár-rendszerben) mindent megtehet.

A vacsora után aztán Marton felajánlotta, hogy hazakíséri. A lány arra számított, hogy a rendező udvarolni fog neki, mondjuk megfogja a kezét, és esetleg - ha nagyon erőszakos - meg is csókolja. Ehhez képest egészen más történt.

A kezét ugyan megfogta, de nem egészen úgy, ahogy a lány képzelte. Inkább megragadta, és a sliccéhez húzta. Amikor a lány elkapta,

Marton újra a keze után nyúlt, és a péniszére tette, amit aztán Pontyika kezével masszírozgatni kezdett.

A lány megijedt. Egy kis idő után elkapta a kezét, és elszaladt.

Marton László Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, érdemes és kiváló művész. És szexuális bűnöző. Fotó: Polyák Attila - Origo

Orálisan ki kellett elégíteni

Körülbelül egy évtizeddel ezután, a nyolcvanas évek elején, egy 19 éves, nehéz családi körülmények között élő, még kiszolgáltatottabb lánnyal is erőszakoskodott Marton. Úgy hozta az élet, hogy vidéki, naiv fruskaként bejárhatott a vígszínházi próbákra. Nagyon kedves volt vele a rendező. Először meghívta egy kólára meg fagyira, aztán autózni vitte, és egy szállodai szobába csábította, ahol gyakorlatilag

erőszakkal rányomta a fejét a péniszére, és addig nem engedte el, amíg nem elégítette ki orálisan.

Ezután Marton többször is orális szexre hívta, egyszer pedig le is feküdtek egymással.

Szexuális erőszak közben nézte a saját előadását

A fenti két esetről eddig nem lehet tudni, velük együtt már hét lány, hét nő állítja, hogy Marton László súlyosan zaklatta szexuálisan, sőt egyikük erőszakról beszélt.

És újabb részletek derültek ki az ismert esetekről is. Így arról a nőről, akit a nyolcvanas években erőszakolt meg Marton, és akinek a lányával is erőszakoskodott közel harminc évvel később.

De visszatérve a nyolcvanas évekhez: egy akkor 21 éves, naiv egyetemista lány egy interjú miatt járt a Vígszínházban. Odalépett hozzá Marton László, és azt mondta neki, ha akar, járhat rendszeresen a próbáira. A fiatal lány (akkor még) ennek nagyon örült. Sőt még büszke is volt rá, hogy a próbákon odaül mellé a nagy rendező, és úgy tesz, mintha kikérné a véleményét. Előfordult olyan, hogy szünetben a Vörösmarty téren sétáltak együtt, és elemezték a rendezést.

Marton egészen a premierig nem közeledett hozzá. Azon az estén viszont maga mellé ültette a lépcsőre, és megfogta a kezét. Ő is arra számított, mint a fiatal balerina, hogy romantikus udvarlás következik. Ehhez képest amikor lementek a fények, Marton

erőszakkal, egyenesen a péniszére szorította a lány kezét,

aki ettől annyira ledermedt, hogy állítólag mozdulni sem mert. Marton pedig az egész előadást úgy nézte végig, hogy nem engedte el áldozata kezét. A lány a színház környékére sem merészkedett ezután.

Legalábbis egy ideig. Aztán a Vígszínház titkárságával zaklatta a fiatal újságírólányt. Ezután ismét elkezdett próbákra, előadásokra járni, és egyszer Marton László szobájában találta magát. Akkor már nem csak a kezét húzta a sliccére, hanem elővette a nemi szervét, és a kiszolgáltatott lány fejét húzta magához.

Erővel egészen addig ott tartotta, amíg a lány ki nem elégítette őt orálisan.

Mindehhez hozzátartozik, hogy Marton rázárta az ajtót a lányra, tehát menekülni sem tudott volna. A rendezői szobából egy monitoron lehetett nézni Marton saját előadását, tehát ismét az történt: miközben Marton László kielégíttette magát egy lánnyal, erőszakosan, közben nézte az előadását.

A lány borzalmasan megalázottnak érezte magát természetesen. Később egy tisztázó beszélgetést akart Martontól. Akkor már pontosan ugyanaz játszódott le, mint Sárosdi Lillával a kocsiban.

Sárosdi Lilla bevallotta: Marton László, a Vígszínház főrendezője a zaklató Forrás: Katona József Színház, MTI/Czimbal Gyula

Marton László és a barátja, aki Sárosdi Lilla eseténél kielégítette magát, beültette a kocsijába, majd a barát ezúttal kiszált, és Marton

egyedül hajtott fel vele a gellérthegyi parkolóba, ahol rájött, hogy nem ő itt az első.

Valaki ugyanis megjegyezte Martonnak, hogy már megint ott jár.

Itt ismét az következett, ami a rendezői szobában. Marton László a péniszére nyomta a fejét, de a lány ezúttal elvette, és felajánlotta neki, hogy menjenek fel hozzá, amire a rendező nem volt hajlandó.

Marton csak mosolygott

Áldozata depressziós lett, és ott akarta hagyni az egyetemet, amit végül nem tett meg. Amikor évekkel később - már ismert szakemberként - visszatért a Vígszínházhoz, megpróbálta figyelmeztetni a fiatal lányokat, hogy vigyázzanak a rendezővel, de süket fülekre talált. A kis színésznők azt hitték, hogy féltékenységből beszél. Marton pedig, aki egy ideig tudomást sem vett az akkor már érett nőről, egyszer odaszólt neki, hogy emlékszik ám rá, tudja, hogy kicsoda. Mosolygott közben.

Nyilván azt gondolta, hogy sohasem fog kiderülni, hogy milyen ember. Vagy legrosszabb esetben az ünnepelt balliberális színházvezetőt majd úgyis megvédik balliberális politikus barátai.

Tévedett.