Közismert, hogy Botka László bukása után a balliberális ellenzék vezetőjévé előlépett Gyurcsány Ferenc ismét aktivizálta magát, és azóta ontja magából a gyurcsányosabbnál gyurcsányosabb ötleteket. Tizenhárom évvel a tragikusan sikerült, a magyarságot végletesen megosztó határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást követően képes volt egy kis politikai haszon reményében újramelegíteni a témát. Kedden a kőbányai lakossági fórumán jelentette be, hogy pártja aláírásgyűjtést indít a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáért, amivel meghökkenést váltott ki a magyar politikai élet szinte valamennyi szereplőjéből.
Vasárnap az M1 stúdiójában Szili Katalin, úgy fogalmazott, hogy aki ezek után szövetkezik a Gyurcsány-féle politikai erővel, annak vállalnia kell, hogy nemzetietlenséggel vádolják. Szerinte a nemzet újbóli megosztását jelenti tizenhárom évvel a 2004-es, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után újra előállni ezzel a kérdéssel.
Szili Katalin szerint a DK akciója néhány hónappal az országgyűlési választások előtt elsősorban pártpolitikai célokat szolgál, politikai hasznot, szavazatokat szeretnének ezzel szerezni.
A politikus kiemelte, hogy egyféle állampolgárság van, amihez ugyanazok a jogok tartoznak, a kérdésben 2010 után nemzeti konszenzus volt. A DK javaslatára utalva a miniszterelnöki megbízott azt mondta, ilyen felvetéssel azok a politikai erők élnek, amelyek beismerik, hogy 2004 óta nem tettek meg mindent a határon túli magyarokért.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ elnöke
totális tévedésnek, manipulatív és rosszindulatú akciónak minősítette Gyurcsány Ferenc felvetését.
„Ez a kezdeményezés senkinek nincs hasznára, ugyanakkor egy érzelmileg nagyon fontos dologban gerjeszt ellentétet” - fogalmazott Kelemen Hunor. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy a határon túl leadott szavazatokkal megszerezhető két-három parlamenti mandátum miatt valaki szándékosan akar törésvonalat kreálni az összmagyar társadalomban. „Nem lehet kétféle állampolgárság, a magyar állampolgársághoz minden magyarnak jár a szavazati jog is. A jelek szerint Gyurcsány Ferenc nem érti a magyar emberek többségének érzelmi és gondolatvilágát” - szögezte le Kelemen Hunor.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szomorúnak tartotta, hogy a magyarországi baloldal
ma sem talál más választási témát, mint a nemzet összeugrasztása és a határon túli magyarok ismételt kampánytémává emelése.
Biró Zsolt azt javasolná Gyurcsány Ferencnek, „hogy utazzon végig Erdélyen Szatmárnémetitől Kommandóig, álljon szóba az emberekkel, nézze meg az első és második világháborús emlékműveket, és olvassa el, milyen nevek láthatók rajtuk”.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke nem talált
semmi meglepőt a DK-elnök kezdeményezésében, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként is a határon túliak ellen kampányolt.
„Nincs a régióban még egy olyan ország, amelyben az elmúlt 25 évben előfordulhatott volna olyan, hogy a miniszterelnök állami eszközökkel kampányoljon a saját nemzete ellen”- utalt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es kampányra Szilágyi Zsolt.
Óriási többséggel, eredeti formájában fogadta el a parlament a Fidesz kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatát 2010-ben.
A parlamentben 344 képviselő szavazott igennel, hárman nemmel (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, mind MSZP-s), öten tartózkodtak (az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, valamint az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea).
Az MSZP-s pártelnök Lendvai Ildikó lekéste a szavazást.
Gyurcsány már akkor is sajátosan érvelt a határon túli magyarok állampolgársága ellen: szerinte a javaslat egy rosszízű külpolitikai diktátumnak látszik.