Helytelen a szolidaritást a kvótarendszerre szűkítve értelmezni

Kertész Imre emléktábla avatás Ünnepi beszédet mond: Balogh Zoltán (emberi erőforrások minisztere)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Deutschlandfunk, német országos közszolgálati rádiónak adott interjújában kiemelte, hogy a tagállamoknak megfelelő szolidaritásra van szükség az Európai Unióban a migrációs válság ügyében, és helytelen a szolidaritást a kvótarendszerre szűkítve értelmezni. A beszélgetésen szóba került a V4-ek politikai, gazdasági szerepe, Martin Schulz európai egyesült államok megalakításával kapcsolatos nyilatkozata és az Európai Unió kioktató stílusa.

Az emberi erőforrások minisztere Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak interjújában kiemelte, hogy helytelen a szolidaritást a kvótarendszerre szűkítve értelmezni, és erkölcsi alapon ítélkezve kijelölni, hogy „ki gonosz és ki jó." Balog Zoltán szerint inkább azt kell megfontolni, hogy Donald Tusk, miért utasítja el a kvótákat. Az Európai Tanács elnöke nem azért helyezkedett erre az álláspontra, mert „gonosszá vált, és ezért erkölcsileg el kell ítélni, hanem azért, mert belátott valamit, amit mások nem tudnak belátni". A miniszter a beszélgetés során kitért a migrációs válság okaira is. Szerinte a válságra azért került sor, mert 2015-ben az Európai Unió minden előírását megszegve megnyitották a határokat. Úgy látja, hogy ezt a hibát próbálják orvosolni a kvótarendszerrel, amely azonban egész Európában nem működik.

Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett EU-párti ország, és hozzá akar járulni ahhoz, hogy az Európai Unió erősebb legyen. Erre azt a példát hozta, miszerint a magyarok körében az EU-tagság támogatottsága 80 százalékos, ami meghaladja az összes többi tagállamban regisztrált szintet.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország szerint meg kell változtatni az uniós döntési mechanizmusokat, mert egyre inkább az „erősebb joga" érvényesül.

Balog Zoltán kiemelte, hogy hazánk a migrációs válsággal kapcsolatban is megfelel a szolidaritás kötelességének, és azt az alapelvet követi, hogy „oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és nem a bajt kell behozni Európába." A politikus kifejtette mit értett ez alatt: szóbahozta azt a 35 millió eurós programot, amelyet a visegrádi országok közösen indítottak Líbia déli határának védelme érdekében.

Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Deutschlandfunk, német országos közszolgálati rádiónak adott interjújában kiemelte, hogy az EU-nak vissza kell térni ahhoz a stílushoz, amely nagyjából tíz éve még jellemezte, amikor még a kisebb tagállamokat is meghallgatták. (korábbi felvétel) Fotó: Mudra László - Origo

Az interjúban kitért továbbá a V4-ek gazdasági, politikai szerepére is. Elmondta, hogy a magyar gazdaság 4 százalékkal növekedik, ami Németországnak is hasznára válik, és a négy visegrádi ország együttvéve fontosabb gazdasági partner Németország számára, mint például Franciaország. Aláhúzta, hogy a visegrádi országok fontos tagjai az EU-nak, figyelni kell rájuk, „meg kell hallani a hangjukat."

Balog hangot adott annak, hogy az EU-nak vissza kell térni ahhoz a stílushoz, amely nagyjából tíz éve még jellemezte, amikor még a kisebb tagállamokat is meghallgatták. A miniszter szerint egyenlő felek közötti párbeszédre van szükség, és szakítani kell a kioktató stílussal.

Az EU jövőjéről folytatott vita „nyitott, és amíg nincs megegyezés, nem kellene megerőszakolni a más véleményt képviselő országokat." Azzal kapcsolatban, hogy Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke az európai egyesült államok megalakítását javasolja, kiemelte, hogy az ilyen felvetések az EU jövőjével kapcsolatos „tanácstalanságot" jelzik.