Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, a 2010-es 5,7 milliárd forintról jövőre 6,8 milliárd forintra fog emelkedni a betegszállításra fordítható keret, ami 17,6 százalékos emelkedést jelent.
Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár ismertetése szerint 62 szervezetnek van finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, és 486 gépkocsival végzik ezt a szolgáltatást 24 órában.
Mint mondta, havonta kétszázezer betegszállítás történik, és a terhek enyhítésére, a biztonságos betegszállítási feladatok ellátására és fenntartására biztosítja a kormány ezt a kéthavi finanszírozást.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az elmúlt 12 hónap átlagteljesítménye arányában kapják meg a szolgáltatók a finanszírozási összeget. A pluszforrás fordítható a működtetésre, valamint a munkavállalók bérezésére is.
A cél, hogy az ellátás hatékony és folyamatos maradjon – hangoztatta.
Ónodi-Szűcs Zoltán az egészségügyi ágazatban eddig végbement alapbéremeléssel kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva közölte, visszautasít minden olyan "ribilliókeltést", amely azt akarja sugallni, hogy a kormány nem tartja magát az érdekképviseletekkel történt egyezséghez.
"A megállapodás tartalmazza azt a bértáblát, amely alapján a munkavállalók bérszámfejtése történik" –közölte.
Az államtitkár szerint az esetleges félreértések abból adódhatnak, hogy a januári minimálbér-emeléssel és garantált bérminimum-emeléssel már történt egy alapbéremelés az egészségügyi ágazatban is azoknál, akiknek nem érte el ezt a bérszintet az alapbérük. Tehát az alapbérek november 1-jétől 12 százalékkal emelkedtek, a különbség abban van, hogy akinek januárban már nőtt az alapbére, azok esetében a novemberi emelés mértéke nem érte el a 12 százalékot.
Mint mondta, mintegy 560 olyan szakdolgozó van, aki már januárban megkapta a körülbelül 12 százalékos béremelést a garantált bérminimum-emelés miatt. Nagyjából tízezerre tehető azoknak a munkavállalóknak a köre, akik szintén kaptak valamilyen emelést januárban, így most kevesebbet érzékelnek 12 százaléknál, a többieknél az emelés 12 százalék.
Az ágazatban az elmúlt 14 hónapban az egészségügyi szakdolgozói bérek átlagosan több mint 40 százalékkal emelkedtek.
Jelezte azt is, az érdekképviseletek történt tavalyi megállapodás része az is, hogy munkáltatói döntés alapján senkitől nem vonhatnak el más pótlékot.
"Nem lehet alapja semmilyen elvonásnak az alapbéremelkedés, hiszen a kormányzati szándék nem ez volt" – hangsúlyozta Ónodi-Szűcs Zoltán.
Más témában, szintén kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, a korábbi 150-ről mára 61-re csökkent azon patikák száma, amelyek még nem tudtak csatlakozni az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT). Ez valószínűleg az adott informatikai rendszerszállítók hibája. Hozzátette: ha szükséges, akkor az államtitkárság minden támogatást megad a gyógyszerészeknek ahhoz, hogy kárigényüket érvényesíteni tudják a szállítókkal szemben.