Havas Henrik – ó, még egy hasonlóság „Keró"-val – imádja magát „tanár úr”-nak hívni. Ugyan az újságíró szakmában a fizetős Havas-iskolában végzettek többsége már letagadja, hogy odajárt, hiszen az értéktelen médiapapír jelképévé vált a Havas-kurzus, éppen Havas személye miatt, de a „tanár úr” névhez ragaszkodik.
Érthető. Volt neki a Magyar Rádióban egy másik neve. Gúnynév. Őrmesternek hívták. A rendszerváltás után ezt már azzal magyarázta, hogy példátlan szaktudása és szigora miatt hívták így, és nem a háta mögött, hanem szemtől szemben és erre még büszke is volt. Mert nála aztán nem volt pardon, hogyha egy gyakornokocska államtitkár-helyettest mondott helyettes államtitkár helyett. Ő olyan precíz volt. Hát persze.
Idősebb rádiósok ugyan egészen mást mondanak erről.
Az Őrmester név másnak szólt. Hogyha nem is a rendőri, katonai szerveknek, hanem egy másik, de ezeknél izgalmasabb, titkosabb szervezetnek lehetett a megbecsült tagja. Ezért gúnyolták Őrmesternek. Az autószerelőből, villamosvezetőből, taxisofőrből lett bumfordi fiatalember már elmúlt 30 éves, amikor a hetvenes évek végétől rakétaként kezdett szárnyalni a karrierje. Meglepően fontos politikai műsorokat bíztak rá a Kádár-rendszerben, egyre-másra. Havas trükkje egyszerű volt: ott piszkálni a rendszert, ahol szabad, ahol nem fáj senkinek. Jól értett ahhoz, hogy úgy nyaljon, úgy törleszkedjen, hogy kívülről szemtelenkedésnek tűnjön. Akkor támadja Bős-Nagymarost, amikor már lehet, de akkor nagyon. Abba a kommunista miniszterbe kössön bele, akiről már lemondott a párt. Hogy honnét tudta ennyire jól Havas, hogy éppen kit lehet már bántani, honnét tudta ilyen pontosan az Őrmester, erre azért vannak tippjeink.
Mindenesetre barátja és állandó társa, a Kulcsár-ügybe is belekeveredett Forró Tamás már lebukott, hogy ügynök volt.
Amit a nyolcvanas években megtanult (szemtelenkedni azzal, akivel lehet, de a színfalak mögött sündörögni), nem felejtette el később sem. Miközben a tévéstúdiókban tettetett nagyképűséggel elfeküdt a fotelben és úgy kérdezgette azokat a vendégeit, akiktől nem kellett félnie, főnökeivel mindig szolgálatkész őrmesterként alázatos volt. Egyik volt főnöke mesélte, hogy Havasnál hangosabb társasági előröhögőt nem ismert. Még egy közepes főnöki viccnél is képes volt gurgulázni a nevetéstől. Hát igen, ha az állás megtartásáról és pénzről volt szó...
Igen, a pénz. Kulturált ember nem beszél arról nyilvánosan, hogy mennyi pénzt keres. Havas viszont állandóan dicsekszik azzal, hogy sok pénze van. Ez részint igaz, hiszen a Gyárfás Tamás-féle Nap TV vagy később egy ideig a Heti Hetes is jól fizetett, nyelvtani hibákkal összetákolt bulvárkönyvei (a prostituáltakról vagy a pornómodell Kelemen Annáról) jól fogytak, másrészt viszont (a magas fizetés) nem igaz. Amikor kiderült számára, hogy a nála ezerszer népszerűbb és persze tehetségesebb Liptai Claudiának jobb szerződése van az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsorában, mint neki, naponta kezdett arról beszélni, hogy ő elképesztően sok pénzt keres. Igen, a „tanár úr” nem ment a szomszédba egy kis lódításért.
Havas Henrik kudarctűrő képessége is elég csekélyke. Amikor az RTL Klubon megbukott egy minden más országban sikeres műsorban (ál-jogi bírósági show), arról kezdett hazudozni, hogy azért vették le a műsorról, mert túl sokan nézték abban a korosztályban, amelyben nem kellene. Logikus. Mondjuk, Sergio Ramost kirúgják a Real Madridból, mert túl sok gólt lő, pedig ő védő és nem feladata a góllövés. Hihető.
Ha létezik igazi frusztrált ember a média világában, Havas Henrik az. Róla írta kétségtelenül szellemesen az Élet és Irodalom főszerkesztője egy Havassal megjelent interjú után, hogy tippeljék meg az olvasók, kivel készült a beszélgetés:
a. Muhammad Alival
b. egy súlyos ápolttal az elmegyógyintézet Napóleon-osztályáról
c. Havas Henrikkel.
Az állandó dicsekvések, nagyzolások, nagyképűségek valóban komikusak. Nehéz megfejteni, hogy ál-kötözködő stílusa mögött mi van: a borzalmas történelmi múltja, talán félműveltsége vagy esetleg egy még zavarba ejtőbb titok.
A kilencvenes évek közepén például azzal dicsekedett, hogy drámát írt és hamarosan be fogja mutatni a Madách Színház. Eltelt jó húsz év, és csodák csodája, a Madách Színház azóta sem mutatott be sem Havas Henrik-tragédiát, sem egy középfajú Havas Henrik-színművet, de még egy kacagtató Havas Henrik-komédiát sem.
Havas Henrik először politikus a rendszerváltás előtt lett (már amennyiben nem tekintjük politikai tevékenységnek azt, amit a hetvenes-nyolcvanas években csinált, igaz, azt egész másnak szokás hívni...). A pártállamot támogató Hazafias Népfront jelöltje volt az 1990-es választásokon. Nem jutott be a parlamentbe. Néhány évvel később, 1995-ben Horn Gyula államtitkárnak nevezte ki. Hat nap után le kellett mondania, mert egyik emberéről kiderült, hogy sikkasztott. Most már Havas persze erről úgy beszél, hogy azért mondott le ilyen gyorsan, mert elvi kifogása volt az MSZP-SZDSZ-kormánnyal szemben. A sikkasztó kolléga botrányáról valahogy elfeledkezik. Utána jött a Heti Hetes-beli szerepvállalása, ami az ő esetében nyílt, balliberális politizálgatás volt. És most meg Vona Gáborhoz törleszkedett, könyvet írt az antiszemita, cigányellenes és egyúttal (milyen vicces) baloldali (és még mi minden más) Jobbik elnökéről.
Havas Henrik találkozása a politikával mindig a teljes kudarc. A siker a Kelemen Anna-könyv, a prostituáltak-trilógia (vagy csak kettő volt belőle?) meg lambadázni egy táncosnővel és Forró Tamással a poszt-pártállami Nap TV stúdiójában. Ebben kétségtelenül sikeres volt Havas. A politika már nehezebb dolog. Elhitetni, hogy teljesen véletlenül éppen ő tudósíthatott a lakitelki sátorból? Ugyan. Kudarc. Választásokon indulni a kádárista álcivilekkel? Kudarc. Horn Gyula államtitkáraként azonnal megbukni? Kudarc. És most a Vona-könyv. Ez a legnagyobb bukás, hiszen az amúgy is pártszakadáshoz közeledő Jobbik összeomlását érezhetően csak gyorsítja a balliberális udvaronc, Havas Henrik propagandakönyve és összedörgölőzése a gyenge kezű pártelnökkel.
A lebukott szexuális zaklató Havas most az ATV-ben dolgozik. Nem tennénk rá sok pénzt, hogy ott is fog. Havas Henrik bűne súlyos. Egy neki kiszolgáltatott, fiatal nőnek gusztustalanul mutogatta magát, erőszakoskodott vele, zsarolta, fenyegette, szexuálisan megalázta. Egy másik fiatal nővel megfogatta a péniszét és erőszakkal szájon csókolta. Amellett, hogy verbálisan őt is folyamatosan zaklatta.
Az érthető, hogy egy ellenzéki csatorna eddig szerepeltette Havast, hiszen valahogy be kellett tölteni azt a rést, ami Bolgár György és Avar János kiebrudalása után tátongani kezdett az ATV műsorrendjében. De erre a szerepre egy lebukott zaklató már alkalmatlan.
Vagyis, nem kizárt, hogy Havas Henrik hamarosan bejelenti, hogy tíz újabb könyvre készül, ajánlatot kapott egyszerre a BBC-től és az ABC-től, a Sorbonne-on osztálya indul a rádió- és televíziótudományok főtanszékén, ráadásul a Royal Shakespeare Company is felkérte, hogy kicsit pofozza át a Lear király-t, így akármennyire is marasztalják, sajnos ott kell hagynia az ATV-t.
Vagyis, itt a vége.
Frissítés:
Rendkívüli közleményt adott ki hétfőn délelőtt az ATV, amiben a Németh Szilárd vezette tévé közli az ügyben meghozott valóban korrekt döntését:
Az ATV vizsgálatot indít a Havas Henrikkel szemben felmerült vádakkal kapcsolatban, a vizsgálat lezárultáig Havas Henrik nem lesz képernyőn. A vizsgálat menetéről az ATV a későbbiekben dönt".