A napilap hétfői számában olvasható interjúban a helyettes államtitkár a bevezetendő ösztöndíjak mellett az oktatói béremelésről is beszélt.
A felsőoktatás megújításáról elmondta, hogy az egyetemek infrastruktúrájának megújulására nagyon sok uniós pénz van, amelyhez a kormányzati büdzsé is nagyban hozzájárul. A kancellári rendszer bevezetése révén sikerült egy szigorúbb költségvetési szemléletet megvalósítani, és nem elhanyagolható tény, hogy
megszűnt az egyetemek eladósodása.
Sok teendő van még, de temérdek projekt és kutatás indul be, az egyetemeken egyre inkább felpezsdül az élet, sikerült az ágazat és a kormányzat között jó párbeszédet kialakítani; azok az egyetemek pedig, amelyek kimagasló eredményeket tudnak felmutatni azért, hogy még jobbak legyenek, kiválósági támogatást kapnak a kormánytól. "A fő cél ugyanis az, hogy a magyar egyetemek is versenyképesek legyenek a nemzetközi felsőoktatási piacon. A kormány konkrét intézkedésekkel bizonyítja elkötelezettségét ezen a téren" – mondta Horváth Zita.
Arról, hogy a hallgatói önkormányzatok keveslik az ösztöndíjakat, elmondta: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azt kritizálja, hogy a hallgatói juttatások rendszere generálisan 2007 óta nem változott. "Ez önmagában igaz, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy csomó olyan ösztöndíjat bevezettünk, amelyek korábban nem voltak" – fogalmazott Horváth Zita, hozzátéve, hogy vannak teljesítményalapú, rászorultsági, kiválósági, mobilitási és speciális ösztöndíjak.
A helyettes államtitkár informatikusok százezer forintos ösztöndíjáról kijelentette: "az biztos, hogy lesz ösztöndíj, de arról még nem született döntés, hogy mikor vezetjük be. A tervek szerint a műszaki és az agrárképzésre is kiterjesztjük ezt az ösztöndíjat, de ennek most dolgozzuk ki a részleteit".
Az oktatói béremelés kapcsán elmondta, hogy 15 százalékos fizetésemelés történt 2016 elején. Ehhez járult 2017 szeptemberétől egy újabb 5 százalékos, és most januárban lesz még egy 5 százalékos béremelés.
Ez összesen 25 százalék, de mivel a plusz 5 százalék a 20-ra épül, ténylegesen 27 százalékos béremelésről beszélünk. "Nyilván lehetne sokkal több, de most a költségvetés ezt engedte meg" – jegyezte meg.
Hozzátette: a szakszervezetek akkor lennének korrektek, ha nem tekintenének el attól a ténytől, hogy a felsőoktatási intézmények nagyon nagy mennyiségben jutottak és jutnak hozzá európai uniós forrásokhoz, amelyek szintén növelik az oktatók keresetét.