Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija köszöntőjében hangsúlyozta: hanuka a győzelem ünnepe. "Hanukakor ünnepeljük azt a győzelmet, amit a fény aratott a sötétség felett", a csoda a természet felett, a hit a kétely és az igazság a hazugság felett – fogalmazott.
Hozzátette: a hanuka arra emlékeztet, hogy elég egyetlen gyertyát meggyújtani, hogy elillanjon a "félelmetes sötétség", elég kimondani az igazságot, hogy eltűnjön a hazugság, "elég ragaszkodni a hitünkhöz, és a kétely rögtön eltűnik".
A vezető rabbi kitért arra, hogy a Nyugati téren saját csodájukat is ünneplik, hiszen ez már a huszadik hanukaünnep a budapesti téren. Amire "2000 évvel ezelőtt őseink köteleztek, hogy a csoda, a fény, a hit és az igazság fényét mindenhova vigyük el, ne csak a saját otthonukba és a saját közösségeinkhez, hanem minden emberhez", Budapesten évről évre megismétlődik. Az első köztéri gyertyagyújtás óta eltelt 19 év alatt pedig a hanukai gyertyagyújtás természetessé vált Budapesten.
A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.
A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".