A családpolitikán kívül milyen más területekért felel majd, mint a Fidesz újonnan megválasztott alelnöke?
A munkamegosztás nem olyan szigorú a Fideszben, hogy valaki csak egy-egy területtel foglalkozhat, bár hangsúlyok természetesen vannak. Politikai közösségünk értékrendjében a kezdetektől a kiemelt helyen állnak a családok, így ezzel a területtel foglalkozni továbbra is megtisztelő kihívás.
Célunk, hogy tovább segítsük és erősítsük a magyar családokat, hogy garantáljuk a biztonságukat.
Kiemelt feladatomnak tekintem a nők támogatását, ezért szeretnénk minél több tehetséges nőt biztatni arra, hogy bátran lépjenek a közélet területére is. A tehetséges, szorgalmas, polgári értékeket tisztelő fiatalokra (lányokra és fiúkra egyaránt) oda kell figyelnünk. Emellett a politikai közösségünk külkapcsolatainak további bővítésébe is szívesen bekapcsolódom majd.
Indul-e egyéni választókerületben 2018-ban?
Nem. Örömmel látom azonban, milyen erős jelöltjeink vannak.
Hogyan értékeli az idei év demográfiai tendenciáit? Mennyiben van szerepe ebben a kormány családpolitikájának?
A korábbi, immár pozitív tendenciák folytatódtak, az egészséges életösztön ismételten felébredt a magyar emberekben. Nő a gyermekvállalási kedv, egyre kevesebb nő vállal egyre több gyermeket, évek óta dinamikusan nő a házasságkötések és csökken a válások száma, míg a csecsemőhalandóság minden eddiginél alacsonyabb szintet ért el. Ezek a kedvező irányú folyamatok a következményei annak, hogy a kormány családpolitikai intézkedései stabilitást biztosítanak.
Az eredmények persze csak idővel érnek be, meg kell ismerni, meg kell szokni az életben lévő támogatásokat, kedvezményeket.
Ráadásul sok lehetőség komoly döntéseket, elköteleződést igényel. Gondoljunk csak a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (csok). Akik ezt igénybe veszik, azoknak ezt alaposan végig kell gondolniuk. Szinte minden esetben költözésről, minden harmadik támogatott család esetében pedig előzetes gyermekvállalásról is szó van. Egy másik szempont, hogy teljesen érthető módon az emberek azt szeretik, ha minél egyszerűbben juthatnak hozzá ezekhez a lehetőségekhez, nincsenek komoly adminisztratív terhek, járulékos költségek, sok ügyintézés. Ezen a téren is sokat haladtunk már, bár közel sem vagyunk még az út végén.
Mi várható 2018-ban, a Családok Évében?
Nézzünk néhány újdonságot! Jövő év január elsejétől a kormány elenged egy-egy millió forintot azoknak a jelzáloghiteléből, akik harmadik, vagy további gyermekeket vállalnak. Hasonló logikán alapul a diákhitel kamatmentessé tétele, illetve részbeni vagy teljes elengedése gyermekvállalás esetén.
Újdonság lesz, hogy a külföldön született magyar gyermekek után is igénybe vehetik szüleik a babakötvényt és az anyasági támogatást, a diplomás gyed idejét pedig a kétszeresére emeljük.
Jövőre a kétgyermekesek adókedvezménye is tovább nő. Fontos cél, hogy a magyar nemzet a saját erejéből legyen képes megerősödni. Éppen egy közelmúltbeli kutatásból derült ki, hogy a magyar egyetemisták elsöprő többsége házasságban képzeli el az életét, és sok gyermeket szeretnének. Átlagosan 10 egyetemista fiatal 25 gyermeket vállalna a felmérés szerint, ami már elegendő lenne a negatív demográfiai tendenciák megfordításához. Ha ezeket a terveket meg tudják valósítani, akkor Magyarország jövője stabil alapokon nyugszik. Mi pedig ezeknek a terveknek a megvalósulásához minden segítséget meg kívánunk adni.
Hogy áll a csok finomhangolása?
A csokot én bátran nevezném sikertörténetnek. Eddig 60 ezer családot, közel negyedmillió embert tudtunk támogatni az otthonteremtésben. Az észrevételeket folyamatosan figyeljük, az előremutató javaslatokat megfontoljuk.
Korábban többször beszéltünk arról, hogy a vidéki családok számára még könnyebbé kellene tenni a saját otthonhoz jutást, ezzel is növelve a kistelepülések megtartó erejét.
A csok már eddig is a korábbiaknál sokkal jobb eszköz a vidéki családok segítésében, hiszen ma már különösebb önerő nélkül lehet ott építkezni. Az építőipari statisztikákból is látszik, hogy egyre több ingatlant építenek vidéken. Azon is folyamatosan dolgozunk, hogyan lehet még eredményesebbé tenni az otthonteremtési programot.
A január 1-jei kibővülő családpolitikai intézkedések mekkora költségvetési vonzattal bírnak?
A családtámogatások mértéke 2018-ra eléri a GDP közel 5 százalékát. Hogy ez sok vagy kevés? Összehasonlításként, a fejlett országok, azaz az OECD átlaga 2,55 százalék, tehát mi közel kétszer akkora összeget fektetünk a magyar családok támogatásába, mint egy másik fejlett ország. Jövőre a ráfordítások megközelítik a 2000 milliárd forintot, ami kétszer annyi, mint 2010-ben volt.
A családokat segítő lehetőségek finanszírozása ráadásul szinte kivétel nélkül felülről nyitott előirányzatból valósul meg, azaz ha magasabb az igény, hozzátesszük a szükséges összegeket.
Nem maradhat ki egyetlen család sem azért ezekből a lehetőségekből, mert elfogyott a pénz. Nem is fog elfogyni, hiszen felelősen gazdálkodunk.
Hogyan értékeli az elmúlt nyolc év családpolitikáját?
Komoly eredménynek tartom, hogy sikerült a családi értékeket méltó helyre tenni. Mindez nem egy felülről jövő nyomásra bekövetkezett változás, hiszen a magyar emberek hagyományosan nagyon családcentrikusak. Fontosak számukra a szülő, nagyszülő-gyermek, unoka kapcsolatok, sőt, az ennél távolabbi családi kötelékek is.
A szülők egyre büszkébben vállalják a külvilág irányába is, hogy hány gyermekük van, a családbarát szemlélet trendi, divatos lett.
A vállalatok is gyakrabban használják a családbarát jelzőt, és a tisztességes munkából való boldogulás is nagyobb érték lett. Ma már nem ciki azt mondani, hogy „keményen dolgozom".
De a családi pótlék összege 2010 óta nem emelkedett.
A családi pótlék csupán egyetlen kiragadott elem az összetett, gazdag, széles körű családtámogatási rendszerből. Ne feledjük a családi adókedvezményt. 2010-et megelőzően mindössze 4000 forint családi adókedvezmény járt a nagycsaládosoknak, most pedig ott tartunk, hogy gyakorlatilag minden család tud a kedvezményből részesülni. Ez egy nagycsalád esetében már havi 100 ezer forintos nettó megtakarítást jelent. Minden család úgy gazdálkodik, hogy nem egyetlen támogatási elemet néz, hanem egészében a saját helyzetét.
A fő kérdés az, hogy jobban élünk-e, mint nyolc évvel ezelőtt, és ebbe nagyon sok minden beleszámít, a családi pótlékon és a családi adókedvezményen túl, a devizahitelesek megsegítése, az ingyenes tankönyvek, az ingyenes gyermekétkezés, a GYED-extra, a NŐK 40, az Erzsébet-táborok vagy éppen a rezsicsökkentés is.
Ha ma valaki belegondol abba, hogy milyen kiadásai és milyen bevételei vannak, akkor azt gondolom, hogy arra a megállapításra jut, hogy kedvezőbb körülmények között él, mint 2010-ben.
Az ingyenes étkezés és tankönyv juttatása nagyjából megfelel annak, mintha a kormány megemelte volna a családi pótlékot. Arról nem is beszélve, hogy azok, akik ezt számon kérik rajtunk, kormányzásuk idején megadóztatták volna a családi pótlékot, ha az Alkotmánybíróság ezt nem akadályozza meg.
Az ellenzék minderre azt mondja, hogy százezrek éheznek Magyarországon, és jelentősen nőtt a szegények száma.
Ezt az ellenzék nem tudja alátámasztani, üres frázisokat puffogtatnak. Nem mondom azt, hogy senki sem él nehéz körülmények között Magyarországon, de ha ma egy gyermek éhezik, az a mai támogatások, lehetőségek mellett komolyan felveti a szülők felelősségét.
Ma már minden iskolai szünetben biztosítják az önkormányzatok a rászorulók ingyenes étkezésének lehetőségét.
Megjegyzem, hogy az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi keretet nem merítették ki az önkormányzatok, mert nem volt elég jelentkező. Rendkívül demagóg az ellenzék viselkedése ezen a téren is, és igen hiteltelen azoknak a szájából, akik miatt 2010-re csődközeli helyzetbe jutott az ország.
Mindezek mellett tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígér az ellenzék 2018 utánra. Mit tud ígérni a Fidesz a családoknak, milyen intézkedésekre számíthatnak 2018 után, ha a mostani kabinet ismét bizalmat kap?
Nem kívánom senkinek, hogy kipróbáljuk, mit jelentene az üres ellenzéki ígéreteknek a beváltása. Azt a pénzt, amiért az elmúlt években kőkeményen megdolgoztak az emberek, nagyon sok ellenzéki politikus szívesen, sok mindenre elszórná. Akkor kellett volna megvalósítani a szép ígéreteket, amikor a mai ellenzéki pártok jelentős része kormányon volt. Ez nem sikerült, sőt megszüntették a családi adókedvezményt, az otthonteremtési programot, csak hogy néhány példát említsek. Mindezzel szemben a Fidesz–KDNP-kormány azt ígéri, hogy a mostani irány szerint folytatjuk a munkát, és megőrizzük az ország biztonságát. Biztonságos hétköznapokat és biztonságos ünnepnapokat kínálunk az embereknek.
A biztonság pedig az utóbbi időszakban jelentősen felértékelődött, már nem olyan magától értetődő, mint egykor volt, pedig az emberek éppen annyira igénylik.
Sőt. Én mindenkit óvnék attól, hogy egy folyamatos ígéretlicitbe menjünk bele, mivel mindig lehet nagyobbat mondani. Mi minden támogatást úgy vezettünk be, hogy annak megvolt a stabil költségvetési alapja. Ezt a felelősségteljes gondolkodást tudjuk ígérni a jövőre nézve is, és nem ígérgetünk a választási kampány miatt mindenfélét.
Hogyan értékeli a bölcsődei program idei eredményét?
Abból a nézőpontból közelíteném meg a kérdést, hogy napjainkban egyre idősebb korban éri el az embereket a nagyszülői szerep, ha mégis korábban, akkor még dogozik ez a generáció. Ezért is kellenek a bölcsődék, hogy segítsék a családokat akkor, amikor a kicsi gyermek mellett mindkét szülő dolgozik, vagy egy dolgozó szülő egyedül neveli a gyermekét. Célunk, hogy mindenhol legyen egy közeli bölcsőde, amely segíteni tud.
Az új bölcsődei rendszer rugalmas, sokszereplős. Nagyon jó partnereink vannak, a munkaadóknak egyre fontosabb a családbarát szemlélet.
Folyamatosan épülnek és újulnak meg a bölcsődék, jövőre két és félszeresére emelkedik a bölcsődei rendszer finanszírozása, minden egyes település a haszonélvezője lesz az új típusú támogatásnak. A bölcsődei dolgozókat a korábbinál magasabb bérrel, továbbképzési lehetőséggel ismerjük el. Összességében úgy látom, jó úton járunk, érdemes erre tovább haladnunk.
Mik a tapasztalatai a kötelező óvodai rendszer tekintetében?
Csalódást kell okoznom azoknak, akik azt várták, hogy a hároméves kortól kötelező óvoda nem fog működni. Igen meggyőzőek a tapasztalatok. Szinte minden 3 év feletti gyermek óvodába jár, a szülők csak elvétve kérnek felmentést a kötelezettség alól. A hatást hosszú távon érezzük majd igazán, amikor ezek a gyerekek már iskolába járnak, és jobban be tudnak illeszkedni, jobban boldogulnak majd. A kötelező óvodával is sok gyermek jövőjét segítettük jobban megalapozni. Ezért is dolgozunk, szeretnénk, ha minél több magyar fiatal felnőtt merne felelős módon a gyermekvállalás mellett dönteni.