Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Soros György alapítványa először 2016 őszén hozta nyilvánosságra a támogatottjainak 2015-ös listáját. Feltehetően ez annak volt köszönhető, hogy növekvő figyelem övezte a támogatottakat a magyar közéletben. 2017-ben – úgy tűnik, új hagyományt vezetnek be – már a civil szervezetek közhasznúsági beszámolóinak leadása előtt, tavasszal nyilvánosságra hozták ugyanezt a listát 2016-ra vonatkozóan.
2015-ben őket díjazta Soros a legjobban
Egy korábbi cikkünkben mutattuk be, hogy több mint 1 milliárd forintot nyertek 2015-ben a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány pályázatain a magyarországi balliberális hátország zászlóshajói. A Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság vitte el a teljes pályázati keret közel 40 százalékát, de a Political Capital és a Transparency International is százmilliókkal gazdagodott.Érdekesség, hogy a lista nyilvánosságra kerülését semmilyen médiavisszhang nem övezte, a lista kizárólag a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) magyar nyelvű oldaláról érhető el. Az OSF-nek – bár globális szervezet – mindösszesen angol és magyar nyelvű honlapja van.
2016-ban a Soros-alapítvány
45 szervezetet támogatott összesen 3 688 039 dollárral,
vagyis (280 forintos árfolyamon számolva) 1 032 650 920 forinttal. Ez csökkenést jelent a 2015-ös támogatásokhoz képest, mert akkor 1 milliárd 108 millió forint volt a végösszeg, amely 50 szervezet között oszlott meg. Érdekesség, hogy ebben csak részben szerepel a Közép-európai Egyetemnek nyújtott támogatás. Programszinten a CEU két kisebb programra kapott csak pénzt 2016-ban a dokumentum szerint.
A 2015-ös nyilvánosságra hozott listában több eltérés volt megfigyelhető a közhasznúsági jelentésekhez képest. Azonban
ezt a 2016-os listát is érdemes fenntartásokkal kezelni,
mivel például az Átlátszó nem szerepel rajta semmilyen támogatással. A saját honlapján azonban, a saját átláthatóságának demonstrálásaként az Átlátszó már nyilvánosságra hozta, hogy 2016-ban 33,35 millió forintot kapott az OSF-től.
A legtöbb támogatást 2015-höz hasonlóan ismét a Helsinki Bizottság kapta, az összeg azonban a 2015-ös 824 ezer dollárról (222,6 millió forint) 610 ezer dollárra (170 millió forint) csökkent. Második helyen a TASZ szerepel, hasonló csökkenéssel, a 802 ezer dolláros (218 millió forint) 2015-ös támogatás után 2016-ban „csak” 476 ezer dollárra (133 millió forint) taksálta őket az anyaszervezet.
A TASZ-nak azonban nem kellett nagyon szomorkodnia, mert két korábbi projektje, immár önállósulva, bekerült a legnagyobb támogatást kapó szervezetek közé. Ezek a Szexmunkások Emberi Jogaiért Alapítvány és a drogliberalizációért küzdő Jogriporter Alapítvány, mindkettő 100 millió forint felett kapott.
A támogatásból 120 000 dollár konkrét működési támogatás, ami a programokat, a vezetők és alkalmazottak bérét és a rezsiköltségeket tartalmazza a dokumentum szerint. 221 000 dollárt szánt az OSF arra, hogy két évig az alapítvány megvalósítsa négy fő stratégiai elképzelését. A négy fő prioritás röviden: platformok kialakítása a szexmunkások jogi helyzetével kapcsolatos elemzéséhez és a jogvédők tapasztalatcseréjéhez a régióban;
a szexmunkások bátorítása arra, hogy igénybe vegyék a jogvédelmet;
más NGO-k meggyőzése arra, hogy támogassák az alapítvány céljait, valamint az alapítvány belső kormányzásának és pénzügyi stabilitásának javítása.
A honlapja szerint az alapítvány ügyvezetője a szerb származású, de amerikai egyetemen tanult Stasa Plecas. Egyetlen magyar tagja Kántor Lilla, operatív vezető. Ezt megerősíti a bírósági bejegyzés, a kuratóriumban azonban már két magyar is van, dr. Dénes Balázs és Sárosi Péter. Sárosi korábban TASZ-programvezető volt, de feltűnt a Kendermag Egyesületnél (Juhász Péter, az Együtt jelenlegi elnöke volt korábban az egyesület alapítója) is, és még 2010 előtt SZDSZ-es szakértőként is szerepelt az Országgyűlésben. Dénes Balázs pedig korábban a TASZ elnöke volt. Sárosihoz hasonlóan drogpolitikával foglalkozott.
Maga ez a szervezet eddig nem került elő semmilyen OSF-támogatottakat felsoroló listában. Ez azért is furcsa, mert korábban is nagy összegű támogatást kapott. 2015-ben például (amelyik évről, ugye, maga az OSF hozta nyilvánosságra a támogatottjai listáját) 22,6 millió forintot kapott. 2014-ben pedig 20,6 milliót. 2012–15 között pedig további 40 milliót, 2014–15-ben pedig még 10 milliót.
Az egészségügyi támogatottak között 2016-ban a Transzvanilla Transznemű Egyesület kapott még pénzt, igaz, a fentiekhez képest nagyon keveset, 11 ezer dollárt. Tehát
a szexmunkások és a transzneműek ügyét tartották felkarolandónak,
ami azért távol áll a társadalom nagy részét érintő kérdés kategóriájától.
A demokratikus gyakorlat részterület alatt kiemelkedő támogatást kapott a Civil Kollégium Alapítvány. Az alapítvány mindegy 112 millió forintnak megfelelő támogatást kapott „a progresszív állampolgári aktivitás, a társadalmi önszerveződés, valamint a közösségi jogvédelem segítése a vidéki Magyarországon” – céljára. Amiatt érdekes ez az összeg, mert az alapítvány közhasznúsági jelentése szerint 2015-ben az összbevétele 40 millió forint volt. A honlapjuk alapján úgy tűnik, ők szervezték a tüntetést a Hősök terén április 12-én (a rendőrségi engedélyt egyébként a Greenpeace kérte, ami szintén elég furcsa volt).
50 000 dollár jutott a Direkt 36-nak arra, hogy „támogatói adatbázist hozzon létre, valamint hogy olyan új kommunikációs csatornákat teremtsen, amelyek lehetővé teszik a szoros kapcsolattartást a támogatókkal”. Úgy fest, problémák vannak a népszerűségükkel, holott számos médiumban publikálnak.
A Költségvetési Felelősség Intézet (KFIB) pedig 16 000 dollárt kapott arra, hogy a támogatás „részletes kommunikációs stratégia és kampány kidolgozásában segíti a KFIB-et.
A stratégia része egy média- és egy internetes kampány,
amelyet közvetlenül az után indítanak, hogy az elfogadott állami költségvetésről információk jelennek meg az online felületeken, a rádióban és a televíziókban.
Valamiért az egyenlőség és antidiszkrimináció részterület alá került a Political Capitalnek nyújtott szűk 20 000 dollár arra, hogy „a támogatással a Political Capital gyakornoki helyeket biztosít olyan fiatal diplomásoknak, akik a jó kormányzás és a kutatóintézetek működése terén szeretnének tapasztalatot szerezni”. Ezen részterülethez sorolták a Migráns Segítség Magyarország Egyesületnek adott 80 000 dollárt, aminek célja „hogy az Egyesületet segítse a migránsokat támogató szolgáltatások hosszú távú tervének kialakításában és megvalósításában”.
Emellett a Verzió Film Alapítvány (ami gyakorlatilag a Soros-egyetem, a CEU házi emberi jogi filmfesztiválját szervezi az egyik oktató vezetésével) a 2015-ös 23 ezer dollár után bekerült a legtámogatottabbak közé 100 000 dolláros adományával.
Összességében csökkent a „kisadományok” (30 000 dollár alatt) száma, és megfigyelhető, hogy a programleírásokban a 2015-ösnél sokkal többször bukkan fel, hogy „a kommunikáció fejlesztése”, a „civil szféra érdekérvényesítésének javítása”,
a civil szervezetek láthatósága, munkájának bemutatása és hasonló frázisok.
Úgy tűnik, tehát, hogy ezek a szervezetek stratégiát alkotnak a kormányzati kommunikáció ellenében, és feltehetően ennek mentén haladnak majd a különböző megnyilvánulásaik a 2017-es évben is.
