Novák Katalin felidézte: a bölcsődei rendszer átalakításának célja, hogy minél több férőhelyet, lehetőséget és nagyobb rugalmasságot biztosítson a 3 év alatti gyermeket nevelő szülők számára. Hozzátette: a megújult rendszerben négy típusú:
hagyományos, mini, családi és munkahelyi bölcsőde közül lehet választani.
Az elmúlt években 117 milliárd forintot irányoztak elő bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására, illetve megújítására. Ezzel az
új bölcsődei férőhelyek száma közelít az ötezerhez,
a fejlesztetteké pedig 11 ezer felé tart. Új óvodai férőhelyek esetében háromezer felett jár a szám, megújultak esetében pedig 57 ezernél - jegyezte meg Novák Katalin.
Kitért arra is, hogy az új szabályozás szerint biztosítani kell a bölcsődei ellátást minden olyan településen, ahol legalább negyven, 3 év alatti gyermek van, vagy öt olyan gyermek, akiknek a szülei igénylik a bölcsődei elhelyezést. Ezt az ellátást az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk - tette hozzá.
Novák Katalin kiemelte: a fejlesztéseknek köszönhetően
egyre több az olyan település, ahol bölcsődét tudnak nyitni.
A 117 milliárd forintnyi forrásból 93 milliárd forintnak már ismert a helye - számolt be az államtitkár, aki a következő időszakról szólva elmondta, hogy idén a tervek szerint 10 milliárd forintot fordítanak fejlesztési és központi költségvetési forrásokból bölcsődei fejlesztésekre. Ezt döntően új férőhelyek létrehozására költik, és kiemelten koncentrálnak a közép-magyarországi régióra - mondta.
Novák Katalin az MTI-nek elmondta, hogy 2010-ben 34 ezer férőhely volt a 3 éven aluli gyermekek elhelyezésére, a KSH 2017. évi előzetes adatai alapján a
3 éven aluli gyermekek 17 százaléka tudta már igénybe venni
a bölcsődei ellátás valamely formáját, valamivel több mint 47 ezer férőhellyel. Ez a szám a további uniós és hazai forrásoknak köszönhetően tovább fog emelkedni - tette hozzá.
Fűrész Tünde, a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy 2018-tól átalakult a bölcsődei rendszer finanszírozása is, vagyis az önkormányzatok a bérek és járulékok és az üzemeltetés költségeit nagy részben le tudják hívni a központi költségvetésből.
Hozzátette: a családi és a munkahelyi bölcsődéknél jelentősen javult a normatív támogatás, egy gyermekre vonatkozóan a korábbiakhoz képest 20 százalékkal növekedett 2018-ban.
A miniszteri biztos a munkahelyi bölcsődeiférőhely-teremtésről szóló pályázatra is felhívta a figyelmet. Jelezte: januárban átalakult a felhívás, aminek következtében a munkáltatók, foglalkoztatók már együtt tudnak működni bölcsődék működtetéséhez értő szakmai szervezetekkel, és velük konzorciumban tudnak pályázni.
Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP) szentendrei polgármester kiemelte: növekszik a gyermekek száma a városban, az önkormányzati intézmények mellett az alapítványi és az egyházi fenntartásúak is fontos szerepet töltenek be az ellátásban.