A kormánypártok sikereit hozták a 2017-ben tartott időközi választások, míg
az ellenzék képtelen volt áttörést elérni
- derült ki az Origo 2017-es évről szóló összesítéséből. Mint a korábbi években, most is a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott megmérettetéseket összegeztük, mivel a pártok nagy számban ezeken a választásokon szoktak elindulni. 2017 azonban ebből a szempontból is hozott egy érdekes változást. A kis településeken még most is a független jelöltek dominálnak, így azokat az elemzésünkben nem vettük figyelembe.
2017-ben 11 időközi választást tartottak a 10 ezer főnél népesebb településeken. Ebből nyolcat nyert meg a Fidesz-KDNP, kettőt a független jelöltek, és csupán egyet a baloldali ellenzék. A baloldalnak ráadásul egy olyan körzetben sikerült nyernie (Zugló), ahol már 2014-ben is az első helyen végeztek. A kormánypártok a 2014-es választáshoz képest Pakson tudtak fordítani. Három évvel ezelőtt a Tolna megyei településen még súlyos vereséget szenvedtek, míg 2017-ben, ősszel közel kétharmados győzelmet aratott a polgármester-jelöltjük.
Az időközi választások egyik legfőbb érdekessége az volt, hogy az ellenzéki pártok rengeteg helyen egyszerűen nem indultak el.
Úgy próbálták legyőzni a Fidesz-jelöltjét, hogy egy független, vagy valamilyen civil szervezet jelöltje mögé bújva folytatták a kampányukat.
Így megvolt az az előnyük, hogy a szavazók nem találkoztak az ellenzéki pártok logóival a szavazólapon, ami vonzóbbá tehette a nem kormánypárti jelölteket. Ez a taktika azonban a számok alapján csúfosan megbuktak. De most nézzük a konkrét számokat.
2017-ben összesen 59 058 állampolgár élhetett volna a szavazati jogával. Közülük 17 317 fő járult az urnákhoz, ami 29,32 százalékos részvételt jelent. Ez az érték teljesen megfelel az elmúlt évek időközi választásainak az átlagával. A legtöbb szavazatot a Fidesz szerezte, 6843-at, ez pedig 39,85 százalékos aránynak felel meg. Ez az érték némileg elmarad a közvélemény-kutatásokban jelzett értékektől, de a kormánypártok két településen nem állítottak jelöltet, ami némileg torzítja ezt az értéket.
Második helyen a különféle helyi civil szervezetek által támogatott jelöltek végeztek 26,19 százalékkal. Harmadik helyen a független jelöltek végeztek 21,72 százalékkal. Az MSZP és szövetségesei végeztek a negyedik helyen 5,78 százalékos eredménnyel,
míg a Jobbik az ötödik helyen 2,86 százalékos eredménnyel.
Az utóbbi szavazatarány egyébként még a parlamentbe jutáshoz sem lenne elég. A baloldal eredménye egyébként némileg jobb lett, ha hozzáadjuk a DK és az Együtt önállóan szerzett eredményét. Akkor 6,95 százalékot kapunk, de ez az eredmény sem támasztja alá a vérmes kormányváltó álmokat.
A politikai erőviszonyok átrendeződését akkor láthatjuk igazán, ha megnézzük, hogy 2014 őszén milyen összesített eredmény született azokban a körzetekben, ahol 2017-ben szavazhattak. Akkor az egyéb szervezetek szerezték meg a szavazatok 52,76 százalékát az érintett körzetekben, míg a Fidesz-KDNP csupán 29,72 százalékot ért el. Míg tehát országosan 2014 őszén a Fidesz elsöprő győzelmet aratott, addig ezekben a körzetekben súlyos vereséget szenvedett. Ezt az eredményt sikerült 2017-ben megfordítaniuk a kormánypártoknak, ami egyértelműen óriási siker a számukra.
2014-hez képest egyébként a Fideszen kívül az összes politikai párt veszített a támogatottságából,
egyedül a Kétfarkú Kutyapárt és a Munkáspárt tudott erősödni.
Az idei országgyűlési választás előtti évben tartott időközik eredményei azt mutatják, hogy a kormány iránti bizalom nem tört meg, miközben az ellenzéki pártok semmilyen áttörést nem tudtak felmutatni. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a nyíltan antiszemita Jobbik. Miközben a párt minden hullámhosszon arról beszél, hogy ők az egyetlen kormányváltó erő, addig a 2017-es időközi választásokon még az állampolgárok három százalékának a bizalmát sem tudták megszerezni.