Megdöbbentő vallomást tett a vörösiszapper elsőrendű vádlottja

Devecser, 2010. október 6. Vörösiszap borítja az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Devecser utcáit. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága van veszélyben. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Ma sem gondolja, hogy bármit másképp kellett volna tennie - mondta a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója, a vörösiszapper elsőrendű vádlottja kedden a Győri Törvényszéken, a megismételt elsőfokú tárgyalás ötödik napján.

Grafikonokkal, térképekkel és táblázatokkal illusztrált meghallgatásakor az értesítési kötelezettséget mint vádpontot érintve Bakonyi Zoltán azt hangsúlyozta, hogy 12 óra 14 perctől, a 10-es kazetta észak-nyugati sarkának leomlásától 12 óra 32 percig semmilyen olyan információ nem állt rendelkezésére, amely alapján bárkit is értesíthetett volna.

A "vészcsengő" 12 óra 43 perckor szólalt meg benne, amikor a tizedrendű vádlott, K. Árpád felhívta.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Bakonyi Zoltán azt mondta, hogy

ő látja az eseményeket, találkozott rendőrrel, tűzoltóval, ahogy akkor fogalmazott, "már minden villog". Ezt követően elindult a gáthoz, amelyről leérve értesítette az akkori ajkai polgármestert, Toldi Tamást.

Úgy fogalmazott, hogy

ma is úgy döntene, hogy azt a polgármestert hívja fel, akit ismer, mert ő azonnal összekötötte a többi polgármesterrel. A környező települések polgármestereit azért nem tudta értesíteni, mert nem ismerte őket, csak az ajkait.

"A gáton, a helyszíni szemlénél tudatosult bennem, hogy ott akkora dolog történt, amit elképzelni sem lehet" - fogalmazott Bakonyi Zoltán, majd hozzátette, olyan szerencsétlen szituáció zajlott le, amire senki, de senki nem számított. Meggyőződése szerint az áramlást, az elöntés nagyságát nem lehetett volna semmilyen formában befolyásolni.

Elmondta azt is, hogy 12 óra 32 perckor Kolontár polgármestere, Tili Károly minden értesítést megtett, és ha neki, Bakonyi Zoltánnak korábban kialakul a veszélyérzete, akkor sem tudott volna több információt átadni, sem neki, sem másnak.

Azt mondta:

nem volt titok, hogy maró, lúgos kémhatású anyag van a 10-es tározóban, ez széleskörű információ volt, ezt nem hallgatták el".

2010-ben mintegy ezeregyszáz ember dolgozott a Malnál, ők mindannyian tudták, azok is, akik korábban dolgoztak a cégnél, mert 1999 óta az minden papíron szerepelt. De tudták azok is, akik külső cég alkalmazottaiként dolgoztak a gáton, mert munkavédelmi oktatásban részesültek.

Beszélt arról is, hogy egy riasztási terv nem véletlenül nem egy cégvezetőre épül, hiszen ő nem mindig tartózkodik a helyszínen.

Bakonyi Zoltán meghallgatása végén Fejes Péter ügyész ténybeli beismerésnek értékelte az elsőrendű vádlott szavait. Úgy fogalmazott, hogy

Bakonyi beismerte, hogy szükség volt a hatóságok értesítésére, amit nem ő tett meg.

Hozzátette, nem autentikus információk alapján is lehet cselekedni, és másban előbb megszólalt a "vészcsengő", mint az elsőrendű vádlottban.

A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása tavaly december 11-én kezdődött, miután az előző eljárásban

az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól.

A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban tavaly február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófában tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet - és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.