Bevált az elektronikus egészségügyi rendszer

A novemberben elindított elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) rendszer az egészségügyi ellátás egy új dimenzióját, és ezzel együtt az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és az ezzel kapcsolatos lehetőségek tárházát nyitotta meg – közölte az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Kecskeméten.

Mészáros János a Demográfia és egészségpolitika című tudományos programon elmondta:

az e-recept bevezetése egy olyan komfortfokozó intézkedést célzott meg, amely a gyógyszerfelírás és -kiadás folyamatát új funkciókkal bővíti.

Az e-beutalóval pedig lehetővé válik a befogadó intézmény kiválasztása.

A digitális képtovábbítás és távkonzílium, az eseménykatalógus, az e-profil kapcsán megjegyezte, mind olyan intézkedés, amelyeknek az egy "felhőben" történő kezelése révén, az ellátásban résztvevő – élve a digitális önrendelkezés jogával – lehetőséget ad az egészségügyi ellátó rendszernek, hogy az adataihoz hozzáférjen, és ezzel akár azonnal rendelkezésre állhat a teljes anamnézise.

Az informatika ma már a mindennapok, és ezzel együtt az egészségügy része is – tette hozzá.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a születési, illetve halálozási ráta és a különbségükből adódó természetes fogyás vagy éppen gyarapodás egy nemzet jövőjét jelentheti, éppen ezért ez a kérdés kiemelt jelentőségű az egészségügyi ágazat részéről is. A kérdés átgondolásakor, megvitatásakor azonban nem lehet kiszakítani Magyarországot az Európai Unió közösségéből vagy a világtrendekből, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elöregedő társadalmakra jellemző problémákkal nekünk, magyaroknak is szembe kell nézni.

Mészáros János elmondta: ahhoz, hogy a témára megfelelő válaszokat adhassunk, nélkülözhetetlen a pontos diagnózis felállítása. Ehhez pedig pontos adatokra, majd azok feldolgozására van szükség.

Az informatika szerepe az egészségpolitikai folyamatok alakításában című előadásában úgy fogalmazott:

minden technika, digitalizáció, mindenféle adat és ezzel kapcsolatos intézkedés jobbító szándékú, de azt a tényt nem szabad elfelejteni, hogy "biológiai korral rendelkező emberek vagyunk.

Ez pedig jelentős mértékben meghatározza a lehetőségeinket".

Kiemelte: a KSH egy 2016-os adata szerint a 30 éves nők 53 százaléka gyermektelen, így amikor demográfiáról és születésről vagy halálozásról van szó, a köztes folyamatokra is komoly fókuszt kell helyezni.

A családok évében az ilyen megdöbbentő számadatot azért is felszínen kell tartani, hogy a gyermekvállalási kedv és a gyermekvállalás ideje ne késsen el, mivel "a biológia nem respektálja a matematikát" – tette hozzá.