Simicska Lajos olyan a magyar ellenzéki pártok számára, mint a szegény ember szemében Buddha. Csak éppen a köpcös, dörzsölt, részeges és persze egyre zavarodottabb műsort előadó jobbikos milliárdos a jó tanácsok mellett még pénzt is osztogat. Nem jótékonykodásból persze, de ettől függetlenül a hózentrógeres Simicska Lajos hasznosabbnak tűnik számukra egy választási kampányban, mint egy megvilágosodott bölcs.
Simicska Lajossal találkozni az ellenzéki politikusok körében sajátos presztízs (Legyenek vele boldogok, legyenek rá büszkék.) Olyan, mintha az ember a kedvenc rajzfilmfigurájába botlana bele a való életben. Lehetetlennek tűnt, mert elérhetetlen volt a számukra, és talán még a létezésében sem hittek. Aztán mégis, hirtelen elkezdte őket körbetelefonálni, hogy volna-e kedvük elmenni a babazsúrjára. És ők mentek is az első szóra, felfújt mellkassal.
Emlékszünk még Vona Gábor gyermeki izgatottságára 2016 októberéből az ATV-n, amikor az akkor már Simicska Lajosnak a kisujját odanyújtó Kálmán Olgánál kürtölte világgá, hogy neki bizony megadatott, hogy már másodjára is szót válthasson a két lábon járó pénzeszsákkal?
Nos, valami ilyesféle nirvánában lehetett része Hadházy Ákosnak is, az LMP társelnökének.
Róla péntek óta tudjuk biztosan, hogy Simicska Lajos fogadta őt. Ez úgy derült ki, hogy az Origo megírta, hogy Hadházy egy divatos étteremben találkozgat a milliárdos legidősebb fiával, Simicska Ádámmal. Erre a zöldpárti politikus valamiért úgy érezte, hogy nem elég, ha a fiút bevallja, az apát is be kell. Így aztán a szintén Simicska oldalvizén ügyködő Indexnek adta elő, hogyan nyert bebocsátást a hazai street art koronázatlan királyához. Majd néhány órával később lefotózták, ahogy Simicska Lajos házi rendezvényéről, a Magyar Nemzet Szalonról távozik, nyomában Vona Gáborral.
Ha korábban nem, legkésőbb ennél a pontnál talán már mindenkiben megfogalmazódott az a kérdés, hogy mégis,
mi köze van az oligarcha-mentességére elképesztő büszke LMP-nek a Jobbik tulajdonosához, és úgy általában véve is a Jobbikhoz?
Azt ugyanis éppen Vona Gábor példája mutatja, hogy Simicska Lajossal csak úgy, brahiból nem lehet találkozni. Ha a Simicska-katakombákban valaki küszöbön belülre kerül, akkor kérni kell valamit. És ahol kérni kell, ott be is hajtják a szívességet. A Jobbik és Vona Gábor pénzt kunyerált, Simicska Lajos pedig egy pártot akart cserében. Lett is plakát, lett is bűnözés, lett is csicskapárt.
Hadházy Ákos az LMP társelnökeként ennek tudatában nyomta meg a kapucsengőt Simicskáéknál.
Hogy partizánakcióról van-e szó, vagy a politikus a párt felhatalmazásával kötne üzletet az n+1 milliárddal a zsebében rohangáló oligarchával, az egyelőre nem világos, de tulajdonképpen mindegy is. A teljesség kedvéért azért megkerestük az LMP másik társelnökét, az éppenséggel Soros György zsebéből kikandikáló Szél Bernadettet. A cikk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat, pedig nem kérdeztünk nehezet. Az érdekelt volna bennünket, hogy
Hadházy persze rutinos összeesküvő, és nem először fordulna szembe az LMP kongresszusával, amely egyébként kétszer is arról határozott, hogy önálló szeretne maradni a 2018-as választásokon. Ugyanis szintén ő volt az, aki még tavaly februárban mindenféle felkérés nélkül beszállt a Lengyel László-féle baloldali konspirációba, amely Gyurcsány Ferenc eltakarításáról szólt. Abból akkor elég komoly balhé keveredett párton belül is.
Úgy néz ki, azóta Hadházy Ákos Lengyel Lászlót Simicska Lajosra cserélte, baloldali összefogás helyett a Jobbikkal való összebútorozásról ábrándozik.
Mivel Szél Bernadett és az egész LMP lapít, nem szólal meg a lebukás óta, egyértelműnek tűnik: mindenki egyetért az LMP-Simicska házassággal a pártban. Ahogy a Ripost írta: nem véletlenül borultak ki az LMP szimpatizánsai, nem véletlenül mondogatták: mi is csicskapárt lettünk.