A választáshoz közeledve fokozódik a politikai aktivitás, ami a működő demokrácia fokmérője is egyben – mondta Kiszelly Zoltán az Origónak a parlamenten kívüli erők 2017-es évéről.
Új politikai pártként a Momemntum Mozgalom az olimpiai álom legyilkolásával tudta a legnagyobb politikai sikert felmutatni.
Ehhez persze kellett a balliberális média hangulatkeltése a vizes vb ellen és a már meglévő balliberális ellenzéki pártok támogatása az aláírásgyűjtés során – tette hozzá.
Kiszelly szerint a politikai mozgalmak közül a Közös Ország Mozgalom tudta még tartósan átlépni az ingerküszöböt. Gulyás Márton politikai aktivista, más olvasatban provokatőr a Soros-egyetem körüli tüntetésekre ült rá, és eldobott festékesdobozával új lendületet adott Haraszti Miklós ex-szdszes politikusnak a választási rendszer arányossá tételéről szóló, addigra elhalt ötletének. A közhangulatot ez a mozgalom is jól megragadta, és több korábbi példa (például a Szolidaritás Mozgalom) alapján tudta a pártokat maga előtt terelni, amelyek most sem voltak érdekeltek a bevett politikán kívülről érkező javaslat átvételében és megvalósításában – mondta az elemző.
Kiszelly elmondta,
2018-ban is számtalan párt fog indulni a választáson, köztük számos úgynevezett „bizniszpárt”.
Az új pártok közül a Momentumnak van legnagyobb esélye az egyszázalékos küszöb saját erőből való átlépésére. Az Új Kezdet az LMP-vel közösen indul, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt az MSZP, a MoMa a DK listáján, így ezek is biztosan ott lesznek a következő Országgyűlésben. Más új, vagy kisebb párt jelenleg nem látszik erre esélyesnek.
A stabilitás és kiszámíthatóság központú magyar választási rendszer nem kedvez a pártrendszer gyors átalakulásának, mégis van mozgás a parlamenti patkóban. 2010 előtt pártszakadással „jutottak be” új pártok a parlamentbe, míg 2010-ben az LMP és a JOBBIK alanyi jogon jutott be – mondta az elemző.
A nyugat- és dél-európai tapasztaltok alapján vagy a hosszú mozgalmi előélettel rendelkező pártok jutnak be (Syriza, vagy Podemos, nálunk a már említett LMP és Jobbik), vagy egy (több) régi párt berogyásával keletkező vákuumot tölt be egy, a média által felkapott új szereplő (Pawel Kukiz, Emmanuel Macron) – zárta szavait Kiszelly Zoltán.