Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szerdán újabb kormányzati lépéseket jelentettek be Soros ügyében. Mik a konkrét tervek?
A legutóbbi nemzeti konzultáció alkalmával több mint 2,3 millió ember mondta el a véleményét Soros György tervéről, és az eredmény teljesen egyértelmű: a magyarok azt akarják, hogy lépjünk fel az illegális bevándorlás, így az azt szervezők és finanszírozók ellen. Ezért alkottuk meg a Stop Soros törvénycsomagot, amelynek el is indult a társadalmi egyeztetése.
Szavatolnunk kell az ország biztonságát, ehhez pedig szigorú szabályokra van szükség. A bevándorlást szervező, elősegítő szervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat mint migrációval foglalkozó szervezet.
Ha ezt valamilyen oknál fogva elmulasztanák megtenni, akkor a hatóságok fogják elvégezni helyettük a feladatot. Természetesen be is kell számolniuk az ilyen jellegű tevékenységükről.
Rendkívül fontos része a javaslatcsomagnak, hogy a bevándorlás szervezésére kapott külföldi támogatásaik után 25 százalékos illetéket kell fizetniük, ezt az összeget pedig határőrizeti feladatokra fordítja majd az állam – hogy a valóban fontos és értelmes célokra is jusson a támogatásból. Nem engedhetjük ugyanis, hogy azt a védelmi rendszert, amelyet kiépítettünk, külföldi forrásokból gyengítsék. Ez teljes mértékben ellentétes lenne az ország érdekével és az emberek akaratával.
A finanszírozókra is figyelnünk kell, hiszen ők éppen olyan veszélyesek, mint a szervezők, ezért rájuk is vonatkozna az idegenrendészeti távoltartás intézménye, amelynek keretében a schengeni határ 8 kilométeres körzetéből, indokolt esetben pedig – a külföldi állampolgárokat – Magyarország egész területéről ki lehetne tiltani.
Persze számítunk a támadásokra, tulajdonképpen meg is szoktuk már, és az érintett Soros-szervezetek pedig már meg is kezdték a Stop Soros elleni támadást.
Az ellenzék mindeközben arról beszél, hogy a kormány csendben végrehajtja a betelepítést.
Sajnos az ő álságos hozzáállásukat is meg kellett már szoknunk. A napokban is annak lehettünk tanúi, hogy szándékosan keverték a fogalmakat, és hazudtak arról, hogy korábban milyen adatok kerültek nyilvánosságra. Nem árt azonban emlékezni arra, hogy korábban még azt hangoztatták, nincs is tömeges illegális migráció, vagy éppen azt, hogy nincs összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Az ellenzék bevándorláspárti, kvótapárti és egyszer sem lehetett rájuk számítani az ország védelmében. Nem is érdemes rájuk sok szót pazarolni, hiszen egyértelmű, hogy kétségbeesésükben már nem tudnak mit kezdeni. Saját pártjaikon, pártszövetségeiken belül sem képesek egyről a kettőre jutni, kész szerencse, hogy nem is dönthetnek komolyabb dolgokról.
Mik az esélyeink, milyen érveink vannak a második kvótaperben?
A fő kérdés az, hogy politikai vagy jogi döntést készít elő, illetve hoz majd az Európai Unió Bírósága.
Egyértelmű, hogy a Soros által támogatott, az ő elveit valló szervezetek és személyek azon vannak, hogy arra ösztökéljék az európai intézményrendszert: támogassák a tömeges migrációt, a szervezett betelepítést, azokat a tagállamokat pedig, amelyek ellenállnak, büntessék meg.
Az, hogy a milliárdos spekuláns zsebéből előbújó alakoknak sikerül eredményeket elérniük, abból is jól látszik, hogy az Európai Bizottság ebben az esetben is kettős mércét alkalmazott. Csak három tagállamot, hazánkat, Csehországot és Lengyelországot pécézték ki, csak ellenünk indítottak eljárást. Pedig alig akad ország, amely teljesítette volna a kvótát. Azokat a tagállamokat, amelyek egyszerűen csak szabotálták a befogadást, és 15-20 migránst engedtek be, nem éri semmiféle hátrány.
Minket, akik elvi álláspontot fogalmaztunk meg, és ahhoz is tartottuk, tartjuk magunkat, büntetni akarnak. Egyébként az Európai Bizottság nyilván ismeri az Európai Unió Bíróságának megelőző ítéletét ebben az ügykörben. A testület azt mondta, hogy átmeneti intézkedésként lehet ugyan hozni ilyen döntést, de a 2015-ös, kötelező betelepítési kvótáról hozott határozat hatálya 2017. szeptember 26-án lejárt. Mi nem tettünk semmilyen vállalást, így valószínűleg nem hozhatnak olyan döntést, ami az áttelepítést kötelezővé tenné.
Pénzbírságot pedig akkor szoktak kiszabni, ha egy joganyagot nem ültetnek át az adott tagországban, de itt nincsen szó jogátültetéséről, és átalányösszeg kiszabására sincsen precedens korábbról hasonló esetben. Mindezek miatt kíváncsian várom a döntést.
A magyar kormány érvei nem módosultak, legfeljebb annyi változás van, hogy szerte Európában egyre több választópolgárnak világos, hogy a brüsszeli bevándorláspolitika elhibázott, a kötelező kvóták rendszere pedig egészen egyszerűen ésszerűtlen.
Mások azt mondják, hogy nem vállalunk elég költséget a migráció ügyében, ezért van szükség a pénzbüntetésre.
Ez pusztán rosszindulatú politikai érvelés. Magyarország a schengeni védelmi feladatát egymilliárd euróból látta el. Ezeknek a feladatoknak az ellátása is közös ügy, mégis ebből az egymilliárd euróból semmit sem kaptunk vissza. Hasonló a helyzet a szintén gyakran emlegetett szolidaritással kapcsolatban: mivel egyetlen uniós joganyagban sincsen kifejtve ez a szó a bevándorlást illetően. Mára már jól látszik, hogy 2015-ben mindegyik uniós intézmény nagyon elrontott valamit, és annak lehetünk a szemtanúi napjainkban, hogy ezeket a kezdeti nagy hibákat próbálják palástolni.
Született-e döntés a 120 ezer migráns áthelyezésének határidejének a meghosszabbításáról szeptember óta?
Ilyen döntés nem született, de továbbra is felmerülnek különböző ötletek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne szervezetten, minél nagyobb számú bevándorlót Európába hozni, és miként lehetne őket szétosztani a tagállamok között.
Ötletelnek, hogy hogyan lehetne végrehajtani a Soros-tervet.
Az a veszély tehát, amit a kötelező betelepítési kvóta jelentett, továbbra sem múlt el.
A második kvótaper mikorra érhet véget?
Korábban is normál menetrend szerint zajlott le az eljárás, így most is arra számítunk, hogy 2019-ben születhet meg a végső döntés ebben az ügyben.
A döntés után egyáltalán lesz mit végrehajtani?
A fő kérdés egyelőre az, hogy hogyan mérlegel a bíróság egy olyan témában, amelyben a tagállamok többsége elszabotálta a brüsszeli ukázt.
A hetes cikk szerinti eljárást sürgeti az EP egyik illetékes bizottsága, a jelentéstevő itt járt Budapesten. Az IM tárgyalt vele?
Sargentini asszonnyal a külügyminisztériumnak volt szerencséje tárgyalni.
A liberális képviselőről egyébként mindenképpen érdemes tudni, hogy a milliárdos spekuláns egyik leghűségesebb brüsszeli szövetségese.
Egy közösségi oldalon úgy fogalmazott 2013-ban, hogy „10 éve dolgozik Soros György egyik szervezetével, és kifogástalan az együttműködésük". Tíz év hosszú idő, de úgy látszik, hogy ez a szoros kötődés a rákövetkező öt évben sem lazult, hiszen most éppen a Magyarországot elítélő Soros-jelentés előkészítésén dolgozik. A hölgy elkötelezett a migráció erőltetése mellett. Ami pedig a hetes cikket illeti: az tulajdonképpen egy gumiparagrafus. Arról, hogy hazánk „megsérti az unió alapértékeit" mindig az jut eszembe, hogy a rendszerváltás előtt is létezett ez a formula, csak éppen úgy hangzott, hogy „aki megsérti a Szovjetunió érdekeit" – ezt évtizedekkel ezelőtt is szinte bármire rá lehetett mondani.
Guy Verhofstadt szerint Orbán Viktor miniszterelnök több nyilatkozatával megsértette az unió alapértékeit.
Erre azt tudom mondani, hogy Verhofstadt pedig a hatályos magyar Btk.-t sértette meg jó párszor a nyilatkozataival. Az oka egyszerű: ő is egy megrögzött bevándorláspárti brüsszeli politikus.
Hol tart a bangladesi migránsok ügye?
A felek múlt év decemberében nyújtották be az álláspontjukat. Egyelőre azt nem tudjuk, hogy a bangladesi menekültek most éppen hol tartózkodnak, de a jogi képviselőik, a szintén Soroshoz kötődő Helsinki Bizottság továbbra is nagyon aktív, ők egyáltalán nem tűntek el. A Stop Soros törvénycsomagot is támadják már, de ez nem csoda, hiszen benne vannak a migránsbizniszben. A következő tárgyalási szakasz április 18-án lesz.
Korábban egyfajta szélsőséges jogértelmezés történt, mivel első fokon úgy értelmezte a testület azt a jogot, hogy bárki bárhonnan felkerekedhet, és jogosult a legmagasabb ellátást nyújtó országban letelepedni.
Ha ez így marad, akkor könnyen elképzelhető, hogy a világ legszegényebb országaiban élők felkerekednek, és elindulnak Németország felé. Mi korrekt jogértelmezést kérünk Strasbourgtól.
Közeleg a választás, ön pedig egyéniben is indul. Mik a legfőbb eredmények a választókerületében, illetve Komárom-Esztergom megyében, és milyen változások szükségesek még?
Az elmúlt évek legnagyobb eredménye talán az, hogy
sikerült a korábbi több mint 10 százalékos munkanélküliséget olyan alacsonyra csökkenteni, hogy ma már inkább munkaerőhiányról beszélhetünk.
Az egész térséget érintő jó hír az új komáromi híd, valamint az M1-est és Esztergomot összekötő gyorsforgalmi út építése. Ez a két beruházás a gazdaságot is élénkíti majd, hiszen a javuló infrastruktúra a vállalkozásoknak nagy könnyebbséget jelenthet, másrészt pedig – részben ezzel összefüggően - emeli majd a lakosság életszínvonalát is.
Esztergomban nemsoká kiépül az árvízvédelmi rendszer, ami szintén kulcsfontosságú, és számos olyan fejlesztés is megvalósul, amelyek tovább növelik a térség turisztikai értékét. A bajnai Sándor-Metternich kastély felújítását és a Duna-Ipoly Nemzeti Park dömösi látogatóközpontjának megépülését mindenképpen kiemelném ezek közül, mert azt hiszem, ezt a két helyet hamarosan mindenkinek érdemes lesz meglátogatnia.
A helyi önkormányzatok 26 milliárd vissza nem térítendő támogatást kaptak, ami önmagában is jelentős összeg, ráadásul könnyebben fel is tudják használni, hiszen nem kell megelőlegezniük: a forrást az állam előre átutalja nekik.
Ennek köszönhetően már nincsenek tartozásláncok, a vállalkozók és alkalmazottjaik is nyugodtak lehetnek a finanszírozást illetően. Mindennek köszönhetően orvosi rendelők, önkormányzati, hivatali épületek válnak korszerűbbé, valamint iskolák újulnak meg. És ami talán a legfontosabb: bölcsődék és óvodák bővítésére, fejlesztésére is sor kerül – ezzel tudjuk segíteni a családokat a gyermekvállalásban, és szerencsére úgy tűnik, hogy igény is van ezekre a beruházásokra.
