Újabb leleplezés: Vona Gábor mindig is az iszlám érdekeket képviselte

Megdöbbentően régiek Vona Gábor muszlim kapcsolatai. A Jobbikot identitásától megfosztó és súlyos válságba taszító pártelnökről a héten derült ki, hogy egyik korábbi törökországi útján törökül tett hitet Allah mellett. Ezt Vona különböző kínos magyarázatokkal próbálta bagatellizálni, sikertelenül persze. Már csak azért is sikertelenül, mert Vona teljes politikai pályafutása az iszlám érdekek képviseletéről szól.

Vona Gábor a kezdetektől erőteljesen kiállt a muszlim érdekek mellett - foglalta össze egy korábbi Hetek-cikk. A budapesti palesztin nagykövetség egy munkatársának meghívására

már 2003 februárjában látogatást tett Jemenben, és beszédet tartott egy arab konferencián,

amikor a Jobbik még nem is létezett, csak a Jobboldali Ifjúsági Közösség. Az sem zavarta, hogy a rendezvényt az iraki diktátor, Szaddam Husszein pártjának helyi testvérszervezete, a jemeni Baath Párt rendezte. Az antiszemita Vona Izrael-ellenes és a független palesztin államot támogató beszédet mondott.

Az első nyílt külpolitikai állásfoglalását, aminek írásos nyoma maradt, az akkori pártlapban, a Barikádban írta. Ekkor, mindenki megdöbbenésére, Iránt a muszlim világ vezetőjeként írta le: „(...) Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igenis találnunk kell utat" - írta Vona, aki szerint tehát a keresztény Latin-Amerika hanyagolható (itt él a katolikus hívők 40 százaléka), a síita muszlim Iránhoz viszont meg kell találni az utat.

Vona muszlim őrülete a következő években csak fokozódott. 2008. október 23-án, a szabadság és a forradalom ünnepén mondott beszédében választási megfigyelőket kért a 2009-es EP-választásokra Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől. Sőt, az iráni Forradalmi Gárda segítségét is kérte.

Még egyszer:

Vona az EU-választásra az iráni síita muszlim vallási diktatúrától és annak belső fegyveres erejétől kért segítséget.

Miután a Jobbik bejutott a parlamentbe, Vona egy úgynevezett „IV. Béla-tervet" mutatott be, amely ekkor már - többek között - nemcsak az Iránnal folytatott kapcsolatokat szorgalmazta, hanem Törökországot és általánosságban a teljes arab világot is említi.

Vona mindenkit megdöbbentve harcosan védte Irán érdekeit, és lelkesen támogatta az Irán-párti Bassar el-Asszad szíriai diktatúráját is. 2011. december 2-án egy "háborúellenes béketüntetésnek" hazudott antiszemita demonstráció keretében tiltakozott az Irán elleni szankciók és a nyugati, Vona szerint "cionista" érdekek érvényesítése ellen.

A Hetek cikke hosszan sorolta Vona és a köréhez tartozó jobbikosok muszlimbarát és antiszemita megnyilvánulásait. 2010 novemberében például egy konferencián Simon Peresz „felvásárlási szándékáról" és az izraeli, „ingatlanokkal kapcsolatos bűnügyekről" beszéltek és "népirtónak" nevezték Izraelt.

Ezután következett Vona Gábor 2013. őszi törökországi útja, ahol Vona még saját párttársait is megdöbbentette, amikor az iszlámot az „emberiség utolsó reményének" nevezte a „globalizáció és liberalizmus sötétségében", sőt a kereszténységgel szemben az iszlám hitnek tulajdonított nagyobb közösségi-kohéziós erőt.

Azt azonban még a jobbikos vezetők sem tudták, és így a nyilvánosság számára sem lehetett ismert, hogy

Vona Törökországban törökül tett hitet Allah mellett.

A Mandiner csütörtökön hozta nyilvánosságra a videofelvételt, amelyen Vona Gábor muszlim közönsége előtt a következőket mondta törökül: "mi Attila unokái vagyunk, akiknek elve az igazság, akik bátran ellenállnak a rossznak, és senkitől nem félnek, csakis Allahtól".

A pártelnök mondatait üdvrivalgással fogadta a török közönség a helyszínen.