A házasságban élő asszonynak szexuális viszonya volt a férfival, majd 2000-ben gyermeke született, akit a férje nevére anyakönyveztek. A nő azonban azt állította a sértettnek, hogy a gyermeknek ő az apja, ezért több alkalommal anyagi támogatást kapott a férfitól.
Az asszony 2012-ben úgy döntött, hogy további pénzösszegeket szerez a sértettől. Az akkor már felnőtt korú lányát bevonva – aki az ügyvéd szerepét játszotta el – fiktív bírósági iratokat készítettek tartásdíj megállapításáról. A férfi ezek után még csaknem 8,6 millió forintot fizetett a nőnek.
Az elsőfokú bírósági eljárás során a genetikai szakértő megállapította, hogy a gyermeknek nem a sértett az apja.
Tavaly októberben első fokon három év és hat hónap letöltendő börtönre ítélte az asszonyt a Zalaegerszegi Járásbíróság társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt. Lánya ugyanezen bűncselekmények miatt három év börtönt kapott.
Másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken mindkét vádlott esetében enyhített az ítéleteken.
Az elsőrendű vádlott így két év és tíz hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.
A bíróság figyelembe vette, hogy a nő bipoláris zavarban szenved – amelyet szélsőséges hangulatingadozás jellemez –, ami enyhén korlátozta abban, hogy felismerje cselekményei következményeit, illetve gyermekei közül ketten fogyatékkal élők és állandó felügyeletre szorulnak.
Az asszony másodrendű vádlottként szereplő lányát jogerősen két év börtönbüntetésre ítélték, de a végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették. Mindezen felül a két nő köteles megtéríteni a férfinak az évek során okozott kárt is.