A negyedik héten több mint 31 ezren, vagyis kétszer annyian jelentkeztek influenzaszerű tünetekkel az orvosnál, mint egy héttel korábban. A legtöbb beteg Budapesten, Pest és Fejér megyében van, és kicsivel több, mint 40%-uk 15 éven aluli gyerek. A betegek egyharmada fiatal felnőtt. A 65 év felettiek a legvédettebbek, ott 28% az arány. A háziorvosok által beküldött minták alapján a járványt 90%-ban B típusú influenzavírus okozza, 10%-ban pedig egyéb.
Több kórházban rendeltek el látogatási tilalmat, így a fővárosi Bethesda Gyerekkórházban, a Szent Imre Kórház szülészetén, a SE Transzplantációs-, Sebészeti- és Gyerekgyógyászati Klinikáján, valamint a Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Vidéken is nagyon sok kórházban tilos a látogatás, így a jászberényi, a szolnoki, a hatvani, a székesfehérvári, a dunaújvárosi, a győri, a veszprémi és vas megyei kórházakban vagy teljes, vagy részleges a látogatási tilalom.
Az Origo megkérdezett egy IX. kerületi háziorvost, hogy milyen tünetekkel jelentkeznek leginkább a betegek, és mikor kezdődött az igazi roham. Jelinek Benjámin azt mondta, hogy a múlt hét elejétől – lényegében egyik pillanatról a másikra – nagyon megnövekedett a betegek száma. Leginkább a fiatal, aktív dolgozók kapják el a vírust, akik sokat járnak közösségbe. Többször annyi a beteg a gyerekek és a fiatal felnőttek között, mint a nyugdíjas korosztályban – az idősek ugyanis többnyire otthon vannak, kevésbé vannak kitéve annak, hogy másoktól elkapják a fertőzést.
Legtöbben a szokásos tünetekkel jelentkeznek a rendelőben, így a hirtelen fellépő magas láz, végtag- és izomfájdalom, elesettség és a légúti panaszok a leggyakoribb panaszok. Gyerekeknél ritkán előfordul emésztőrendszeri probléma is"
– mondta Jelinek Benjámin.
Azt is hozzátette, hogy az influenzára alapvetően nincs gyógyszer. Tüneti kezeléseket alkalmaznak, vagyis a nagyon magas lázat érdemes csillapítani, és ha fáj a beteg feje, fájdalomcsillapítót szedni. Ezek azonban nem segítik a gyógyulást – csak a beteg közérzetén javítanak. Hamarabb gyógyul a beteg, ha otthon marad, fontos az ágynyugalom és a rengeteg folyadékfogyasztás.
„Nem lehet elégszer elmondani, hogy aki beteg, maradjon otthon, hogy ne fertőzze a munkatársait. Az influenza gyorsan és könnyen terjedő kórokozó. Szerencsére a munkáltatók már egyre inkább felismerik ennek a fontosságát"
– emelte ki a háziorvos.
Amikor azt kérdeztük Jelinek Benjámintól, hogy még érdemes-e beoltatnia magát, aki nem tette meg, azt válaszolta, hogy ha még hetekig tart a járvány, akkor igen, ugyanis a védettség két hét alatt alakul ki.
„Mindig tanulságos, hogy ha valaki elkapta a vírust, és nagyon beteg lesz. Gondoljon arra, hogy jövőre beoltatja magát. Nincs ugyanis más hatékony védekezési módszer – csak a védőoltás. És nem mindegy, hogy az ember táppénzen van-e, vagy dolgozik, és az egészségünk szempontjából sem mindegy, természetesen. Az influenza terjedéséhez három dolog szükséges: kell a kórokozó, ami ugye jelen van. Kell egy közeg, ami átviszi egyik emberről a másikra a vírust – ez is jelen van, ugyanis ez a párás, nyirkos, enyhe idő tökéletesen alkalmas erre. Ezek ellen semmit nem tehetünk. A harmadik tényező pedig a fogékony szervezet. Ha valaki beoltatta magát, akkor vagy csökkent a szervezetének fogékonysága, vagy teljesen védetté vált. Ez az egyetlen, amit befolyásolni tudunk: ha beoltatjuk magunkat, nagy valószínűséggel nem leszünk betegek."
Sokan és sokszor mondják, hogy mivel az influenza ellen úgy sincs gyógyszer: miért menjen a beteg orvoshoz? Elég az ágynyugalom és a sok tea. Jelinek Benjámin szerint ez egyáltalán nem így van.
„Ne a beteg döntse el, hogy mi a betegsége. Aki rosszul van, mindenképpen menjen orvoshoz, különösen, ha magas a láza. A vírus ugyanis okozhat nagyon komoly megbetegedéseket. Ilyen például a vírus által okozott tüdőgyulladás, amely ugyan nagyon ritka, de nagyon súlyos. Azt is tudni kell, hogy az influenza miatt számos szövődmény kialakulhat, így középfül-, arc- és tüdőgyulladás. Ezért fontos, hogy a beteg elmenjen az orvosához, hogy a háziorvos nézze meg, kell-e gyógyszer, vagy sem. Tilos a szomszédba szaladni dugi-antibiotikumért. Úgysem hat. Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy felülfertőzöttség, bakteriális gyulladás lett az influenza szövődménye, akkor persze kap antibiotikumot a beteg – de még egyszer mondom: ezt csak az orvos írhatja fel."
Leginkább a gyerekek, a várandós nők és a krónikus betegek – főleg a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők - a legveszélyeztetettebbek, mondta a háziorvos. Ilyenkor, járvány idején sokkal többen halnak meg, mint egy átlagos időszakban. Ha egy súlyos szívbeteg elkapja a fertőzést, az fokozhatja akár egy infarktus kialakulását is.
„Még egyszer mondom, tényleg ne menjen senki közösségbe, aki beteg. A vírus egyébként már akkor is fertőz, ha a betegben még csak lappang a kórokozó. Amikor már jelentkeznek a tünetek, akkor is – természetesen – fertőz a beteg, egészen addig, amíg teljesen meg nem gyógyul."
Jelinek Benjámin azt is hozzátette, hogy
az ő praxisában jellemző még az is, hogy aki meggyógyult az influenzafertőzésből, még hosszú ideig köhög.
„Megmarad egy száraz, kínzó köhögés, amely miatt az emberek még aludni is alig tudnak éjjel. Már izomlázuk van a sok köhögéstől, amely akár hetekig nem múlik el. Ez most nagyon sok pácienst érint. Ilyenkor az ember általában már nem beteg – nem levert, nincs láza -, csak a köhögés kínozza. Azt tanácsolom, hogy ha nem múlik a köhögés, újra menjenek el a betegek az orvoshoz, és vizsgáltassák meg magukat. A legvalószínűbb, hogy ez csak egy visszamaradt tünet, amely lassan elmúlik, de mindig vannak kivételek. Nem minden betegség ismeri a tankönyveket, és nem mindig úgy történik minden, ahogyan várjuk."