A második Orbán-kabinet a 2010 előtti balliberális kormányok ámokfutását követően kiemelt stratégiai célként határozta meg a hazai települések támogatását. A lendület a nyolc évvel ezelőtti kormányalakítást követően sem hagyott alább, a kabinet egyrészről tehermentesítette az önkormányzatokat, de emellett számos forrást tett elérhetővé számukra. A kormányzat az Európai Uniós forrásokon kívül, saját költségvetésből finanszírozott támogatásokkal kívánta segíteni a települések fejlődését. Ilyen lehetőségnek minősült a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belüli projektekhez igényelhető önerő-támogatások. Ezt azok a közszféra szervezetek vehették igénybe, amelyek már rendelkeztek támogatási szerződéssel az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból megvalósuló projektre, ám az önerőt nem, vagy csak részben tudták finanszírozni. A forrásra pályázat útján lehetett jelentkezni.
2012 és 2015 között összesen 97,82 milliárd forint támogatás lett megítélve, melyből 82, 474 milliárd forintot használtak fel az érintettek.
Óriásinak tekinthetőek ezek a számok, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányzása alatt a magyar települések súlyosan eladósodtak, forrásaik a legalapvetőbb feladataik ellátását sem fedezték és közülük többen kilátástalan helyzetbe kerültek, a csőd szélére jutottak. Emlékezetes, a balliberális kormányok összességében 1300 milliárd forintos adósságba hajszolták az önkormányzatokat, ezzel pedig rontották az itt élők életminőségét, és elvették a jövőképet ezektől a településektől.
Az önkormányzatok 2002–2008 között felhalmozott adósságállományának teljes mértékű állami konszolidációjára 2011 és 2014 között került sor. Ismert, hogy Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere 2014 februárjában jelentette be, hogy a kormány a hónap végéig átvállalja az önkormányzatok teljes adósságállományát, mintegy 1300 milliárd forintot. Ezzel pedig fellélegezhettek az érintettek, óriási segítség volt számukra az Orbán-kormány lépése.