Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár a választásokat megelőző jelöltállítási folyamatok tendenciáiból nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni egy országos voksolás kimenetelére, annyi biztos, hogy erőpróbának tökéletesek. Nem véletlen, hogy ilyenkor a pártok között komoly verseny bontakozik ki: igyekeznek minél gyorsabban, minél több aláírást begyűjteni a körzetben induló politikusaiknak, erőt demonstrálva a választók felé. A politikusok közösségi oldalaikon, egyéb felületeken igyekeznek reklámozni a választók és a pártvezetők felé, hogy ők máris eleget tettek a feladatnak, alátámasztva azt, hogy itt bizony nem babra megy a játék.
Az ajánlásgyűjtés sikeressége vagy sikertelensége megmutatja, hogy milyen állapotban van egy adott párt aktivistahálózata, mennyire könnyen mozgósíthatóak egy adott kampányfeladat kapcsán.
A kéthetes periódusban kiderül továbbá, hogy mennyire elszántak a szervezetnek a törzsszavazói. Ha gyorsan gyűlnek a támogató aláírások, az nemcsak az aktivisták sikerét jelzi, hanem azt is, hogy egyben van a tábor, azaz a keménymag könnyen aktivizálható. Ez pedig a választást megelőző időszakban lélektanilag kulcsfontosságú lehet.
Áder János, köztársasági elnök április 8-ára tűzte ki az országgyűlési választások időpontját, így február 19-én vette kezdetét az a kéthetes időszak, amikor a jelölteknek módjukban áll a vonatkozó jogszabály által előírt 500 érvényes ajánlást összegyűjteniük. A tét pedig nem kevesebb, mint hogy ki áll startvonalhoz a voksolás napján, illetve melyik pártnak lesz országos listája. Utóbbit az a politikai párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet tudott állítani. 2012-ben lépett életbe az új választójogi törvény, amely több ponton átalakította a korábbi jogszabályt. Az új szabályozás többek között megszüntette a kopogtató cédula intézményét, és ajánlóívekre terelte a jelöltek támogatását. Ennek azért van jelentősége, mert az új rendszerben eddig egyetlen választást rendeztek meg, mégpedig négy éve. Egy dolog mindenképpen leszűrhető volt: aki a leggyorsabban gyűjtötte az aláírásokat, az nyerte meg a választásokat. Ez pedig a Fidesz-KDNP pártszövetség volt.
Vasárnap volt félidőben a jelöltállítás, így a pártoknak hét napjuk maradt arra, hogy minél több körzetben összegyűjtsék az 500 érvényes aláírást jelöltjei számára. A Választás.hu-n elérhető információk szerint vasárnap délután 17 óráig a nagyobb pártok a következőképpen álltak a gyűjtögetésben:
Nem teljesen váratlan, hogy így alakult a sorrend, hiszen a Fidesz-KDNP villámrajtot vett, több politikusa már az első napon leadta a támogató aláírásokat:
A Jobbik sem akart lemaradni a versenyben, a párt egyik nem hivatalos szócsöve, az Alfahír azzal büszkélkedett, hogy Békés megye 04-es körzetében egy nap alatt sikerült összeszedni az 500 ajánlást a párt jelöltjének. Sok sikerélmény ezután nem érte Vona néppártosodó alakulatát, így fokozatosan elmaradoztak a témával kapcsolatos pozitív hírek. A lap munkatársai innentől kezdve inkább azt igyekeztek tematizálni, hogy a Jobbikon kívül mindenki tisztességtelen módon gyűjti az aláírásokat. Beszámoltak arról, hogy a dunaújvárosi választókerületben kisebb csörte alakult ki a Fidesz és Vonáék között, hogy melyik szervezet jelöltje volt a gyorsabb. Ez is azt támasztja alá, hogy hiába próbálják meg sokszor az ellenzéki pártok relativizálni ennek a súlyát, kőkemény harc folyik a pártok között már a jelöltállítás során is. Erősen árulkodó a Jobbik eredményéről, hogy legközelebb Nunkovics Norbert „sikeréről" számoltak be a Jobbik-közeli portálon, aki a negyedik napon adta le ajánlásait.
Budapesten sem túl rózsás a helyzete az egykori radikális pártnak, hiszen Vona egyik legfőbb pártbeli ellenfelének, Dúró Dórának sikerült elsőként abszolválni a feladatot, erre is csak pénteken került sor.
A baloldal felé kacsintgató politika miatt kialakult pártbeli feszültségek a jelöltállítás során is kirobbantak, Dúró férje, Novák Előd üzent közösségi oldalán a pártvezetésnek: „Van már Jobbik-jelölt Budapesten is (feleségére célozva), akinek összegyűlt az ajánlása, pedig a főváros köztudottan a legnehezebb terep a radikálisoknak - és a jelek szerint a néppárti Jobbiknak is, nincs tehát előrelépés errefelé... Később úgy folytatta, hogy a 4 évvel ezelőtti, 21%-os országgyűlési választási Jobbik-eredményhez képest mit fog elérni a párt, s hogy az áldozatok megérték-e, az most nem időszerű kérdés..."
Szimbolikusnak tekinthető, hogy mindez idáig Vona Gábor sem tudta összegyűjteni az 500 aláírást hazai terepen, a gyöngyösi körzetben – mindenesetre a Nemzeti Választási Iroda még nem vette nyilvántartásba.
Az MSZP-Párbeszéd páros valamivel jobban áll, mint a Jobbik, azonban közel sem számít sikernek, hogy a választókerületek harmadában sikerült jelöltet állítaniuk egy hét leforgása alatt. Egyelőre az látszik, hogy azokban a körzetekben birkóztak meg a feladattal, ahol hagyományosabban erősebbbek. Így többek között Angyalföldön Hiszékeny Dezső, Csepelen Bangóné Borbély Ildikó, Pestszentlőrincen Kunhalmi Ágnes, Zuglóban Tóth Csaba, Óbudán Szabó Tímea és Pesterzsébeten Hiller István már biztosan elindulhat.
Az LMP-nél Hadházy Ákost pénteken nyilvántartásba vették (igaz, egyelőre nem jogerősen), azonban a párt másik társelnökét Szél Bernadettet még mindig nem.
Annak ellenére, hogy a magát zöldnek nevező szervezetet Budapesten tartják a legerősebbnek, eddig csupán három politikusukat vette nyilvántartásba az NVI.
A párt vezető arcai közül Schmuck Erzsébet is ott van a jobban teljesítő LMP-sek között.
Az egyszázalékos viccpárt, a Momentum is éledezik, egy jelöltjük már biztosan rajtvonalhoz állhat. Meglepő módon nem a fővárosban, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén megye 03-as körzetében sikerült összehalászniuk a megfelelő számú ajánlást. Így Kovács József a pártelnököt, Fekete-Győr Andrást is megelőzve büszkélkedhet azzal, hogy ott lesz a szavazólapon. Jelenleg a Demokratikus Koalíció egyetlen politikusa sem szerepel a Választás.hu adatbázisában. Gyurcsány Ferencék feltehetően okosabban taktikáztak, mint ellenzéki vetélytársai. Nagyon úgy néz ki, hogy később és egyszerre fogják benyújtani az ajánlásokat, így nem lehet rálátni arra, hogy milyen ütemben gyűltek náluk az aláírások.
A jelenlegi helyzettel érdemes összevetni, hogy a négy évvel ezelőtti választáson hogyan szerepeltek jelöltállításkor a pártok. A Fidesz-KDNP pártszövetség akkor is szárnyalt, mindössze egy nap kellett nekik, hogy mind a 106 választókerületben összegyűjtsék a szükséges számú ajánlásokat. Kísértetiesen hasonló volt a helyzet, mint most: Kocsis Máté, a Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy volt olyan kerület, ahol a jelöléshez szükséges 500 aláírás tízszerese gyűlt össze egyetlen nap alatt. Kocsis akkor ezt úgy jellemezte, hogy „a Fidesz történetében az eddigi legsikeresebb és leggyorsabb ajánlásgyűjtés történt."
Az Összefogás néven induló baloldali pártszövetség egyértelműen jobban teljesített 2014-ben: a jelöltállítási procedúra második napján már arról adtak ki közleményt Mesterházy Attiláék, hogy pártjaiknak az összes egyéni választókerületben sikerült jelöltet állítaniuk. Azt írták, hogy a szükségesnél jóval több aláírás gyűlt össze. A közleményt Mesterházy Attila mint az Összefogás miniszterelnök-jelöltje szignózta le.
Az akkor még radikális Jobbik valósággal szárnyalt 2018-hoz képest. Vona Gábornak egy nap sem kellett ahhoz, ami most egy hét alatt sem sikerült: leadta – a Jobbik szerint az egész országban az elsők között – ajánlásait a helyi választási irodában. Pedig a választókerület nem változott, akkor is szűkebb hazájában, Gyöngyösön szeretett volna parlamenti mandátumot szerezni.
Érdekesség, hogy hiába áll most jobban a közvélemény-kutatásokban az LMP, mint négy éve, ez nem mutatkozik meg a jelöltállításban, hasonló ütemben gyűltek akkor a szignók. 2014-ben Hadházy Ákosnak négy nap, Szél Bernadettnek egy hét kellett, hogy nyilvántartásba vegyék őket.
