Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Uniónak van egy új migrációs javaslata, amely így nekünk nem jó, mert a középpontjában továbbra is a kötelező áthelyezés van – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök Szófiában, miután az EU soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfőjével, Bojko Boriszovval beszélt. Orbán Viktor azt mondta
egyre nő a kötelezően befogadandó migránsok száma, az új javaslat alapján Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente,
miközben korábban ezret említettek. Jól látható, hogy egy felső határ nélküli kvótáról van szó.
A Magyar Idők birtokába került egy olyan uniós szakértői dokumentum, amely a dublini rendelet megreformálására vonatkozik. A rendelet szerint egy unión kívüli állampolgár által benyújtott menedékkérelem megvizsgálásáért az az EU-tagállam felel, amelynek a területén lépett először az EU-ba az illető. Az egyezmény eredeti célja annak megakadályozása volt, hogy egy migráns több tagállamban is benyújtson kérelmet.
A rendelet a 2015-ben tetőző bevándorlási hullám idején értelmét vesztette, miután a bevándorlók sokszor regisztrálás nélkül indultak el Görögországból, illetve Olaszországból, és gyalogoltak át ellenőrizetlenül Európa határain.
A törvényeket nem tartotta be Angela Merkel német kancellár sem,
aki elhatározta, hogy a szíriai menedékkérelmek elbírálását magára vállalja a német bevándorlási hivatal. Az EU-n belül ezért egyetértés van arról, hogy a rendeletet mindenképp meg kell reformálni.
A bolgár elnökség által a többi EU-tagállam számára elérhetővé tett javaslat egy szolidaritási mechanizmust, pontosabban az önkéntes és a kötelező áttelepítést vezetné be. Az önkéntes áthelyezés akkor lépne életbe, ha egy tagállam eléri a számára meghatározott „tisztességes részesedés" száz százalékát, míg
a kötelező áthelyezés 160, illetve 180 százaléknál lépne életbe.
A tisztességes részesedés a menedékkérők egy konkrét száma, akikért egy adott tagállam felel. Ezt a számot pedig egy algoritmus alapján határozzák meg, amely az adott tagállam lakosságszámától és GDP-jétől, illetve az EU-ban egy évvel korábban benyújtott menedékkérelmek számától is függ. A tavalyi menedékkérelmek alapján Magyarország tisztességes részesedése 10 518 személy lenne.
Amikor valamelyik tagállam eléri a számára megállapított tisztességes részesedés 100 százalékát, arra kell törekedni, hogy a többi tagállam pénzügyi, szakértői és technikai támogatásával visszaállítsák a normális körülményeket. Ha a menedékkérők száma meghaladja a tisztességes részesedés 160 százalékát, illetve az adott tagállam népességének több mint 0,1 százalékát teszi ki, a javaslat kötelező áthelyezést szorgalmaz, és
egy kétéves periódus alatt maximálisan teljesíthető plafonszámként kétszázezer menedékkérőt határoz meg.
A konkrét intézkedéseket az Európai Tanács minősített többséggel fogadná el, vagyis egy vagy két tagállam vétója sem lenne elegendő az áttelepítések megakadályozására. A tervezet alapján minden tagállamnak az előre megállapított részesedése legalább 75 százalékát kellene kötelezően fogadnia, a fennmaradó 25 százalékot alternatív intézkedésekkel válthatná ki, például személyenként 30 ezer eurós összeggel. A tisztességes részesedés 180 százalékánál még szavazásra sincs szükség, az áttelepítések automatikusan megkezdődnek.
Az új dublini rendszer számításai szerint a tavalyi menedékkérelmek alapján Görögország esetében a tisztességes részesedés aránya csaknem 13 ezer kérelmező, és mivel tavaly a görögök majdnem 59 ezer új kérelmet regisztráltak, a 180 százalékot bőven meghaladva 455 százalékkal érnék el a kritikus helyzetet. Ez azt jelenti, hogy csak
Görögország területéről több mint 45 ezer lenne az áthelyezendő személyek száma.
A rendelkezésre álló adatok és a tervezet logikája alapján Magyarországnak közülük is 737 főt kellene befogadnia.
Az uniós terv egybecseng az Európai Parlament által tavaly novemberben elfogadott, a dublini rendelet reformjára vonatkozó javaslatával, amely a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok büntetését tenné lehetővé.
