A zsúfolásig telt Szent István-bazilikában a bíboros hangsúlyozta:
Krisztus fénye kötelez minket, az örömhírt meg kell osztanunk mindenkivel.
A kereszténység ugyanis nemcsak "életmód", hanem küldetés is. "Csak ha láthatóan kifejezzük hitünket, akkor várhatjuk, hogy a kereszténységet komolyan vegye a világ" - tudatta Erdő.
Majd hozzátette:
a világnak Krisztus kell, és kellünk mi, keresztények is, mert Krisztushoz tartozunk.
Ahhoz pedig, hogy "világosan és hűségesen képviselhessük őt", maga Krisztus ad erőt, "aki most már minden nap velünk marad a világ végezetéig".
Erdő Péter közölte, hogy a húsvét hajnalán Jézus sírjához induló asszonyok gondoskodni akartak kedves halottjuk méltó temetéséről.
Ez pedig nem csupán a sír körüli munkát, az illatszerek költségeinek terhét rótta rájuk, hanem azt is, hogy közösséget kellett vállalniuk egy alig két napja nyilvánosan kivégzett emberrel.
Bátorságukra és hűséges szeretetükre "az angyalok fehér ruhája és a feltámadás örömhíre a válasz".
A főpásztor szerint "húsvét tükröt tart elénk". Megmutatja, mi az igazán fontos.
Ugyanakkor erőforrás is a feltámadás ünnepe, segít, hogy "elinduljunk, és együtt siessünk életünk és a világmindenség középpontja, a halálon győztes Krisztus felé".
Az ünnepi liturgia keretében
Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében,
a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat.
Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti:
Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.