A Békemenet jött, látott, történelmet írt, és ma újra útnak indul

Olyan folyamatok játszódnak le az ellenzéki oldalon, amelyek arra ösztökélték a Békemenet szervezőit, hogy ismét utcára hívják a magyar szabadságért aggódó civileket. Hosszú idő után tehát ismét útjára indul a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb civil kezdeményezése, a megmozdulás fő üzenete a nemzeti függetlenség melletti kiállás lesz. Az eddigi meneteket több százezres tömegek, piros-fehér-zöld zászlók ezrei, lélegzetelállító összetartás és balliberális pánik jellemezte.

2011 környékén járunk, amikor Magyarország demokratikusan megválasztott kormányára irtózatos nemzetközi nyomás nehezedett.

A kormányváltást követően Orbán Viktor kormánya egy csődközelben lévő országot örökölt meg a korábbi balliberális kabinetektől, emiatt olyan politikai megoldásokhoz folyamadott, amelyek szögesen eltértek a korábbi MSZP-SZDSZ kormányzatok gyakorlatától, és szemben álltak az európai uniós politikai elit akaratával.

Jól mutatta a magyar gazdaság akkori helyzetét, hogy a polgári kormány beiktatása után Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy szűk esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később a miniszterelnök szóvivője is megerősítette, hogy nem túlzás ilyesmiről beszélni. A magyar gazdaság helyretétele érdekében ezért bevezették a bankadót, amit újabb válságadók követtek 2010-ben. Ezek a lépések nem igazán nyerték el a hazai bankvilág tetszését, a Bankszövetség egyenesen gigantikus terhelésnek nevezte az új adót. Nemcsak gazdasági színtéren vállalt konfliktust az új kormány, hanem új médiaszabályozást is bevezetett, ezzel éles támadásokat kiváltva belföldön és külföldön egyaránt. De talán a legnagyobb felháborodást a nemzeti-konzervatív alapokon álló Alaptörvény elfogadása okozta.

Az unortodoxnak is hívott intézkedések sokasága kiverte a biztosítékot nemzetközi és hazai balliberális körökben, ezt kihasználva a múlt erői feltámadtak, és mindent elkövettek annak érdekében, hogy külföldről megbuktassák a második Orbán-kormányt.

Ebben a helyzetben dugta össze a fejét pár civil, és arra jutottak, hogy meg kell mutatni, a nemzeti kormány politikájának igenis komoly bázisa van Magyarországon. Ezzel életre hívták a Békemenetet, amely már vonulásos módszerében is egyedülállónak számított. Arra azonban feltehetően Bayer Zsolt publicista, Széles Gábor üzletember, Csizmadia László jogász, Fricz Tamás politológus, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Bencsik András főszerkesztő sem számított, hogy

a Békemenet a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb civil kezdeményezése lesz: minden egyes megmozdulást több százezres tömeg, piros-fehér-zöld zászlók ezrei, elképesztő összetartás és balliberális pánik jellemez.

Bayer Zsolt, Békemenet a demokráciáért Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az első Békemenet: a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetés

A fent vázolt feszült helyzetben indult útjára az első Békemenet 2012 januárjában a Hősök teréről.

Bár a szervezők sok embert vártak a megmozdulásra, a megjelentek száma minden várakozást felülmúlt, lélegzetelállító lett a végeredmény.

Bayer Zsolt egy későbbi beszélgetés során ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő volt a legmegdöbbentebb ember, eredetileg hatalmas fegyverténynek gondolta volna, ha csak 20 ezer ember csatlakozik a Békemenethez. Ehhez képest nagyságrendileg félmillió ember demonstrált a kormány mellett. Akkori kommentárok szerint akkora volt a tömeg, hogy egész egyszerűen nem fértek el a Kossuth téren. Mások arról számoltak be, hogy mikor a tömeg eleje a Kossuth térre érkezett, a menet vége még csak az Oktogonnál tartott. A Belügyminisztérium a megmozdulást követően kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy emberemlékezet óta nem látott tömeg vett részt a magyar kormány melletti demonstráción.

Békemenet 2012. január 21-én Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az azóta jobb létre szenderült Népszabadság sem tudta eltagadni a történtek súlyát, és a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb tüntetésének titulálta az eseményt. De a balliberális propagandatermék, a HVG is hatalmas tömegről és több százezer résztvevőről írt. A Békemenet sikerét jelezte, hogy a nemzetközi sajtóban is kiemelten foglalkoztak vele. A BBC, a brit közszolgálati műsorszolgáltató kommentátora tökéletes időzítésről beszélt, a Bloomberg pedig arról írt, hogy a kommunizmus összeomlása óta nem volt ekkora tüntetés Magyarországon. Azt, hogy már az első Békemenetből történelem lett.

Orbán Viktor azt mondta, hogy valóban volt ekkoriban Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy „politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is." A miniszterelnök szerint, ha akkor nem lett volna Békemenet, ha nem állt volna ki több százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, akkor még az is lehet, hogy politikai értelemben valóban nem élte volna túl a kormány ezt az időszakot.

A demonstráció tehát óriási energiákat szabadított fel a jobboldalon, az akkori belpolitikai trendeket megfordította. A Békemenet jött, látott, győzött és a szabad Magyarország legjelentősebb civil kezdeményezésévé nőtte ki magát.

Békemenet 2012. január 21-én Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Minden idők legnagyobb Békemenetét tartották 2014-ben

Az előző ciklusban további öt alkalommal indult Békemenet a polgári kormány mellett, ezek közül létszámában és jelentőségében talán a 2014-es emelkedett ki, bár mindegyiken több százezren, azaz rengetegen vettek részt.

Békemenet a Bem József tértől a Hősök teréig 2013. október 23-án. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A legutóbbi parlamenti választást megelőzően márciusban megtartott tömegdemonstráció útvonala fordított volt, mint a 2012-esé: a Kossuth téren gyülekeztek a civilek és Hősök tere felé tartottak az „Egy az ország - 2014. április 6-a" feliratú nemzetiszínű transzparenssel. A szervezők azt közölték akkor, hogy minden addigi békementnél többen vettek részt. Tehát ismét kirobbanóan nagy sikert aratott a demonstráció, a Belügyminisztérium megerősítette a szervezők becslését, a minisztérium szerint 440-460 ezer résztvevője volt a civil menetnek. Ezzel minden idők legnagyobb Békemenete lett a 2014-es.

Akárcsak a korábbi megmozdulásokon, ekkor is elképesztő összetartás jellemezte a menetet, rengetegen viseltek kokárdát, és a világ minden részéről érkeztek magyarok: Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból is, akiket a szervezők külön üdvözöltek.

Békemenet 2014. március 29-én Fotó: Mudra László - Origo

A megmozdulásnak szerepe volt abban, hogy 2010 után ismét fölényesen nyertek a kormánypártok. Stefka István, a Magyar Hírlap akkori főszerkesztője ezt úgy fogalmazta meg, hogy ez a békemenet legalább olyan fontos volt, mint az első.

Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es, hatodik Békemeneten

Több százezer résztvevőre számítanak a szervezők március 15-én

A jelenlegi ciklusban nem indult még útnak a menet, azonban a választás közeledtével

olyan folyamatok játszódnak le az ellenzéki oldalon, amelyek arra ösztökélték a Békemenet szervezőit, hogy ismét utcára hívják a magyar szabadságért aggódó civileket.

Békemenet 2014. március 29-én Fotó: Mudra László - Origo

A hatalom megszerzésének reményében meglehetősen érdekes mozgások indultak meg az ellenzéki oldalon, és egyre inkább úgy néz ki, hogy az ideológiai palettán az egymástól legtávolabb álló pártok is készek együttműködni, csak azért mert Fidesz, meg Orbán Viktor. Ezt támasztja alá a Figyelő információja, miszerint Gyurcsány pártja és a Jobbik választókerületi szinten egyeztetéseket kezdett egymással. Vona Gábor pedig a hírek szerint mindenben engedelmeskedik Gyurcsánynak. Az meg csak hab a tortán, hogy maga a bukott kormányfő vázolta egy rádióinterjúban, hogy mi vár Magyarországra, ha az ellenzéki pártok nyernének áprilisban: káosz, válság és elhúzódó tárgyalások. Minden bizonnyal emiatt jelentette be Bayer Zsolt, hogy március 15-én újra útnak indul a Békemenet. A publicista a menetrendet is ismertette: 12 órától lesz gyülekező a Bem szobornál, ahonnan körülbelül 1 órakor a Kossuth térre vonulnak át a résztvevők, hogy közösen hallgassák meg Orbán Viktor ünnepi beszédét. A demonstráció szervezői több mint ezer lengyel résztvevőre is számítanak. A tét ismét óriási, a nemzeti függetlenség melletti kiállás lesz a menet legfontosabb üzenete, amely A Haza minden előtt feliratú molinóval vonul majd.

Hosszú idő után tehát ismét útjára indul a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb civil kezdeményezése.

Egy dolog már most biztos: rengetegen lesznek a magyar szabadság napján a Kossuth téren.