Bölöni László az interjúban mesél sikeres futballista és edzői karrierje legfontosabb állomásairól: a marosvásárhelyi focicsapatban, illetve a Steaua-ban, valamint Franciaországban töltött időszakáról.
Elmesélte azt is, hogy számos kényszerítő körülmény vitte végül az egyébként fogorvos végzettségű Bölönit az edzői szakma felé.
Közismert tény, hogy az erdélyi magyar edző fedezte fel, az azóta a világ egyik – ha nem a – legjobb játékosának tartott Cristiano Ronaldót, amikor a Sporting Lisszabon edzője volt.
Erről a szerény edzőlegenda így számol be:
Az ő tulajdonságaival, tehetségével rendelkező játékos – hacsak nem éri valami súlyos baleset – nem tud elkallódni. Persze az ilyet is segíteni kell. Az én érdemem az volt, hogy a Sporting Lisszabon edzőjeként néztem az ifik meccseit is, ahol kiszúrtam magamnak egy kölyköt.
Bölöni László, a magyar-román-francia legenda
A néhány nappal ezelőtt 65. születésnapját ünneplő Bölöni László az egyetlen magyar futballista Puskás Ferenc mellett, aki BEK-et (a Bajnokok Ligája elődjét) nyert. 1986-ban tagja volt annak a Steaua Bukarestnek, amely a döntőben óriási meglepetésre Spanyolországban győzte le a Barcelonát (a csapat edzője a szintén erdélyi magyar Jenei Imre volt).
Bölöni 101-szor volt román válogatott, ebből 23-szor ő volt a csapatkapitány. Marosvásárhelyen kezdett játszani, 14 évig szerepelt a helyi csapatban, utána igazolta le a Steaua. Ott volt az 1984-es EB-n is. Franciaországban szerezte meg edzői képesítését, hat évig volt a Nancy edzője, feljuttatta őket az első osztályba, majd román szövetségi kapitány lett. 2001-ben a Sporting Lisszabon edzője lett, ő fedezte fel az ificsapatban játszó Cristiano Ronaldot, akit azonnal a nagycsapathoz vitt.
Azóta is több ország élcsapatának volt az edzője, vezette a francia Monacot, a görög PAOK Szalonikit, a Standard Liege-zsel belga bajnok és a liga legjobb edzője lett. Most pedig a belga Royal Antwerp edzője.
Évről évre felmerül a neve magyar szövetségi kapitányként.
A közélet kapcsán az edzőlegenda elmondta, hogy a francia helyzettel van leginkább tisztában. A romániai politikát egyszerre tartja komplikáltnak és zavarosnak, a magyarországi közéleti térképet egyértelműbbnek, átláthatóbnak tartja.
"Hármas állampolgár vagyok, eddig részt vettem a francia és román választásokon, és természetesen az április 8-i magyarországi választáson is jelen leszek."
Bölöni László azt is elárulta, hogy kire adja a voksát majd április 8-án:
Ballábas voltam, az ellentétek pedig vonzzák egymást.
Az edzőlegenda elmondta továbbá, hogy
Azt vallom, hogy a választó nem naiv, égből pottyantott figura: családja van, gyermekei, tapasztalatokkal és elvekkel rendelkezik. Érez és mérlegel, és ha a többségük Fidesz-párti, annak megvan az előélete, magyarázata.
Bölöni felidézte a 2004. december 5-i sikertelen népszavazás okozta sérelmeket, valamint kifejtette a felháborodottságát Gyurcsány újabb határon túli magyarokat vegzáló kampányfogásain:
Most viszont egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogyan állhat elő újra az az ember, és futtatja magát, aki annak idején „nem"-re buzdított. És aki továbbra is másoknak nyitna kaput, nem pedig a magyaroknak.
Bölöni elmondta azt is, hogy mindenkit arra buzdít, hogy menjen el szavazni április 8-án.
Ha már közélet, szóba került az interjúban az egész Európát az elmúlt években leginkább foglalkoztató kérdés: a bevándorlás is.
Ezzel kapcsolatban Bölöni elmondta, hogy egy nehéz, összetett problémáról van szó, amire szinte senkinek nincs megoldási javaslata.
Elmondta azt a szomorú tényt is, hogy Európában egyelőre beszélni sem lehet erről a problémáról, mert akkor egyből jön a bélyeg: hazugok, durvák, szalonképtelenek vagyunk.
Elmondta azt is, hogy az is megnehezíti az átfogó megoldást, hogy nem tudjuk, hogy pontosan milyen mértékű jelenségről van szó, és mikor lesz vége.
A Magyarországot védő kerítés kapcsán Bölöni elmondta:
A nagyon ritka konkrét válaszok egyike – a maga vitatottságával együtt – a magyar megoldás, a kerítésépítés, amit én leginkább pozitív provokációnak tartok, mert arra kényszeríti Európát, hogy foglalkozzon a helyzettel."
Az újságíró rákérdezett arra is, hogy neki, aki sokat élt és él külföldön és találkozott a multikulturalizmussal, mi a véleménye erről a jelenségről:
A multikulturalitással kapcsolatban pedig bárkinek azt javaslom, hogy menjen el Párizsba, és beszéljen azzal az anyával, aki a férjével folytatott nagy vita után elengedte a lányát a Bataclanba. És aki soha többé nem mehetett haza. Na, annak az anyának próbálja elmagyarázni a multikulturalitást."