Czeglédy Csaba túlnyomó részt sajtóperekben védte az elmúlt években Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét. Az egyik legemlékezetesebb ügye az volt, amikor a bukott kormányfő Dézsy Zoltán filmrendezőt perelte be az „Elment az öszöd" című filmjéért.
A volt miniszterelnök személyiségi jogainak megsértése miatt perelt, és egymillió forint nem vagyoni kártérítésre tartott igényt.
A per meglehetősen hosszú ideig húzódott, amire végül a Kúria tett pontot 2016. február 17-én. A testület úgy döntött, hogy a film nem sértette meg Gyurcsány Ferenc volt kormányfő személyiségi jogait.
Czeglédy a per során azt hangsúlyozta, a volt kormányfőt ennyire bántó, sértő bemutatásra semmiféle társadalmi igény nincs, semmiféle közcél, közérdek nem indokolja, a film személyiségi jogi jogsértés megállapítására alkalmas. Gyurcsány jogi képviselője azokban az években azt mondta, szerinte
ügyfele a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának pártján áll, de ennek is van határa.
Kifejtette: az ügyet próbapernek szánják, ahol eldőlhet, hogy ezután teljesen szabad kezet adnak a bántó, sértő megnyilatkozásoknak, és a közszereplőket bármilyen bűncselekmény elkövetőjeként be lehet majd mutatni.
Czeglédy Csaba volt Gyurcsány védője az úgynevezett plágiumügyben is. 2012-ben látott napvilágot, hogy
Gyurcsány a szakdolgozatát exsogóráról másolhatta, mivel ugyanazzal a címmel adta be, mint Rozs Szabolcs.
Azonban mivel nem került elő a volt kormányfő dolgozata, így azt nem lehetett összehasonlítani a másik művel, tehát nem lehet azt megállapítani, hogy történt-e plágium. A DK-elnöke akkor mindenkit beperelt, aki azt állította, hogy plagizált. Ezekben az ügyekben mind Czeglédy védte.
Akkori megbízásáról így nyilatkozott Czeglédy: Természetesen mérlegeltem, mivel többen mindezt furcsának tarthatják, de összességében megtiszteltetésnek vettem a felkérést. „Akik ismernek, azok tisztában vannak vele, hogy a sajtójog az a terület, amelyben az átlagnál jobban képben vagyok, Gyurcsány Ferenc pedig nyilvánvalóan egy megbízható, a sajtójogban jártas embert keresett, de bevallom, a motivációját nem kérdeztem" – tette hozzá az ügyvéd.
Túl nagy sikereket akkor nem ért el Czeglédy. Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata.
A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.
Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg.
Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.
Szintén Gyurcsány Ferencet képviselte Czeglédy abban a perben, amit a volt miniszterelnök Orbán Viktorral szemben indított az Altus Zrt.-ről tett egyik kijelentése miatt. Az ügy háttere az volt, hogy az
Európai Bizottság ugyanis az Altus által vezetett nemzetközi konzorciumot választotta a kohéziós és regionális politika további alakításával kapcsolatos tanulmány elkészítésére,
ennek a cégnek pedig Gyurcsány Ferenc a tulajdonosa. Az Európai Bizottság honlapja szerint 2014. március 5-én döntés született arról, hogy a társasággal mint konzorciumvezetővel négyéves időtartamra 5 millió euró összegben szerződés jön létre.
Czeglédy Csabát kilenc hónappal ezelőtt tartóztatták le, sokmilliárdos csalással gyanúsítják. Csütörtökön kiengedték, mert összegyűjtötte a képviselőjelöltséghez szükséges aláírásokat. A legfőbb ügyész fellebbezett ez ellen, a választási bizottság pedig felfüggesztette Czeglédy mentelmi jogát. Pénteken este pedig, ahogy azt az Origo is megírta, újra őrizetbe vették.