Figyelmeztetni akarta a titkosszolgálat vezetője Molnár Gyula jelenlegi szocialista pártelnököt, az MSZP és a Párbeszéd nevű viccpárt újbudai képviselőjelöltjét, mielőtt a XI. kerület polgármestereként egy 300 fő befogadására alkalmas, hatalmas méretű iszlám központ és mecset építését engedélyezte a Budaörsi út mentén – írja a Magyar Idők.
Vélhetően
a beruházás nemzetbiztonsági kockázataira akarták felhívni a városrész vezetőinek figyelmét,
de a találkozó valamilyen okból nem jött létre. Hogy miért, azt a mai napig homály fedi.
Az engedélyezés idején
a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója az a Laborc Sándor volt, akit Szilvásy György volt szocialista titokminiszterrel együtt kémkedéssel gyanúsítottak meg,
de tavaly jogerősen felmentettek a vádak alól.
Molnár Gyula MSZP-elnök és dél-budai képviselőjelölt polgármestersége idején a Jótékonysági Béke Alapítványnak engedélyezte, hogy iszlám központot és minaretet építhessenek a XI. kerületben.
Az alapítvány meg is vette a Budaörsi út–Holdvilág utca–Bajmóci utca által határolt területet erre a célra az újbudai önkormányzattól.
Az NBH valószínűleg arra kívánta figyelmeztetni Molnárékat, hogy az építtető Jótékonysági Béke Alapítvány vezetője, Saleh Taayser korábban a magyar elhárítás látókörébe került.
Azzal gyanúsították meg, hogy terrorcselekményt akart megszervezni Mose Kacav volt izraeli államfő budapesti látogatása idején.
A férfit le is tartóztatták, de később kiengedték, mert nem tudták rábizonyítani a vádakat.
A híradások szerint
a Jótékonysági Béke Alapítvány egyik alapítója, Elfaith Hassenein ráadásul az Al-Kaidával is kapcsolatot ápolt, és szoros szálak fűzték Oszama bin Ladenhez,
valamint ahhoz az egyiptomi Sheik Omar Abdel Rahmanhoz, akit a New York-i World Trade Center ikertornyai ellen 1993-ban elkövetett első terrortámadás szellemi atyjaként tartanak számon.
Nem véletlen, hogy
az engedélyezés után Kupper András helyi fideszes országgyűlési képviselő a nemzetbiztonsági miniszterhez fordult egy kérdéssel.
Egy képviselő-testületi jegyzőkönyv tanúsága szerint Juhász Gábor, a Bajnai-kormány második polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere közölte:
megérti és jogosnak tartja a lakók panaszát.
A hivatalos válaszában arról is tájékoztatta Kuppert, hogy az NBH főigazgatója még a mecsetépítést támogató döntése előtt megbeszélést kezdeményezett az önkormányzat vezetőivel, de ez a találkozó nem jött létre.
Arra azonban nem kapott választ, hogy végül miért nem sikerült egyeztetni a mecsetépítésről az elhárítás vezetőjével.
Az iszlám központ végül a helyiek ellenállása miatt nem épült meg.
Az ott lakók jelezték, hogy az újbudai arab származású népesség elzártan él, nem szerettek volna integrálhatatlan közösséget a környéken, és nem akartak reggel a müezzin énekére ébredni.