A bíróság jogerős végzésében megállapította, hogy a legfőbb ügyész indítványozta a gyanúsított mentelmi jogának felfüggesztését, az eljárás folytatásának, a gyanúsított őrizetbe vételének pedig nem volt törvényi akadálya. A mentelmi jog felfüggesztését kérő indítványban szerepelt a korábbi gyanúsításban közölt költségvetési csalás bűncselekménye és a nyomozás során feltárt az ismételt őrizetbe vétel alapjául szolgáló másik bűncselekmény, a gazdasági csalás bűntettének gyanúja is - magyarázták.
A törvényszék jogerős döntésével rámutatott, hogy az eljárás meghiúsításának veszélye többek között azért is fennáll, mert Czeglédy Csaba a nyomozás során utasította az eljárás több szereplőjét, hogy a nyomozó hatóság előtt milyen magatartást tanúsítson, milyen adatokat közöljön - olvasható az ügyészség közleményében.
Az ügyészség kifejtette azt is, hogy Czeglédy Csabát eddig öt alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként, és az előzetes letartóztatás tárgyában tartott üléseken is vallomást tehetett. Több alkalommal szembesítésre hívta a nyomozóhatóság a gyanúsított védőjét, aki közölte, az időpontok nem felelnek meg, így a nyomozati cselekmények meghiúsultak.
Az eljáró ügyész az előzetes letartóztatásról döntő ülésen azt kérte, hogy a bíróság az iratok tartalma alapján döntsön, hagyja figyelmen kívül azt a politikai nyomásgyakorlást, amely, többek között, a bíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón az eljárás résztvevőinek felelősségre vonását helyezte kilátásba. A közlemény szerint az ügyészség nemcsak Czeglédy Csaba, hanem ezután Kőrös Gusztáv országgyűlési képviselőjelölt esetében is hasonlóan, ugyanezen jogszabályhelyekre hivatkozva, hasonló időszerűséggel járt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
