Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője és a Jobbik őszödi beszédének atyja a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, hogy a tervek szerint kétszer ül majd össze a Jobbik kongresszusa. A mélyrepülésben lévő pártnak ismét sikerült tehát sajátos helyzetbe kevernie magát:
Ha a kongresszus nem támogatja a társelnöki rendszerre való áttérést, akkor továbbra is egy elnök és hat alelnök irányíthatja a Jobbikot.
Mirkóczki Ádám több alkalmas embert is lát a párt vezetésére, de hízelegve a pártelnöknek, azért gyorsan hozzátette, hogy „a Vona Gábor leköszönő elnök okozta űrt egyik napról a másikra senki nem tudja betölteni.”
Vagyis a társelnöki rendszert Vona emberei azért akarják, hogy Simicska bukott helytartója később visszatérhessen. A feladatmegosztás keretében Sneider Tamás egykori szkinhed, a párt alelnöke inkább az aprólékos szervezeti munkát végezné, Gyöngyösi Márton, a zsidók listázásának ötletét bedobó politikus pedig az aprólékos szervezeti munkát megfelelően tudná artikulálni a politikai kommunikációban. Mirkóczki egyébként kifelé tagadja a pártszakadás veszélyét.
Máshogy értesült jobbikos forrásokból a Magyar Idők. Nem aratott osztatlan sikert a Jobbik vezetésének társelnökségre tett javaslata, a regionális igazgatók közül többen nem értenek egyet az új rendszer bevezetésével – írja a lap.
Információik szerint az új vezetői forma „megszavaztatása nem lesz sétagalopp", ugyanis
egyre többen vélik úgy, hogy a Jobbik elnöksége által erőltetett társelnöki ötlet nem hoz áttörést a reményvesztett, anyagi csődben lévő, a választáson kudarcot vallott párt életében. Sokan úgy látják, hogy a Vona Gábor által erőltetett néppártosodás semmivel sem tette népszerűbbé a Jobbikot.
A lap úgy tudja, hogy a pártvezetés bízik az alapszabály módosításában, azonban ha a kongresszus ennek ellenére elveti a társelnökséget, a második kongresszus előtt újabb forgatókönyvet kell kitalálnia a Jobbik elnökségének. A párt dokumentumai szerint a (megjelent) kongresszusi küldöttek 70 százalékos többségi támogatásával lehet alapszabályt módosítani. Sneider a Népszavának azt is lebegtette, ha a tisztújítás során bizalmat kapnak Gyöngyösivel, akkor a jelenlegi elképzelések szerint a zsidókat listázni szándékozó, de ma már kiemelkedően européer politikus lenne a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. Korábban megírtuk, hogy a radikálisoknak is elfogadható Volner János alelnök nem vállalja a pozíciót.
Bár az elmúlt napokban a párt Vona- és néppárti szárnya kommunikációs offenzívába kezdett, a kongresszus kimenetele közel sem ilyen egyértelmű. A radikálisok is mozgolódni kezdtek, a választás másnapján Novák Előd és Toroczkai László alelnök, Ásotthalom polgármestere bírálta élesen Vona Gábort és a Jobbik néppártosodási politikáját. Utóbbi akkor be is jelentkezett az elnöki posztért, amiben előbbi támogatta. Azóta Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton lettek a párt elnökségének hivatalos elnökjelöltjei, azonban a radikálisok nem adták fel a harcot.
Tegnap Toroczkai László „a félreértéseket eloszlatva” megerősítette korábbi bejelentését, miszerint elindul elnökjelöltként.
Ennek az a feltétele, hogy Toroczkai megkapja a Jobbik-tagszervezetektől a szükséges számú ajánlást, ez valamennyi tagszervezet 20 százalékának ajánlását jelenti. Ez közel sem teljesíthetetlen feladat, így újabb komoly csatára lehet számítani a Vona-hű politikusok és a radikálisok között, ami könnyen csúnyán végződhet.
Több elemző is úgy látja, hogy a Jobbikban komoly esély van a pártszakadásra.
A hétvégén a Jobbik több vezetője, Vona Gáborral az élen közösen demonstrált és bohóckodott Gyurcsány Ferenccel, Bajnai Gordonnal és feketeöves kommunista társaikkal a Soros György által összehozott "demokráciaféltő" (valójában demokráciaellenes) tüntetésen. Elég komoly megütközést is keltett a Jobbik radikális szimpatizánsai között, amikor egy Jobbik-rajongó Kunhalmi Ágnessel fotózkodott, miközben a pártlap védelmébe vette Soros Györgyöt és fiát.
Morvai Krisztina, a párt EP-képviselője felháborodottan írta közleményében:
Gyomorforgató volt látni a Jobbik vezetőit és az jobbikosokat együtt vonulni a szemkilövető vezérekkel s a DK, az MSZP illetve az SZDSZ utódpártok tömegeivel az egyesült ellenzék szombati tüntetésén – azokon a budapesti utcákon, ahol a mostani pajtások (Gyurcsány, Bajnai) könnygázát szívtuk nyolc éven át a nemzeti ellenállásban
Deák Dániel szerint az identitását vesztett párt Vona Gábor távozásával – az MSZP-hez hasonlóan – vezetési válságba is sodródott, és nem igazán látni, ki állhatna a párt élére. Hozzátette, hogy a problémát jelenleg a társelnöki rendszer bevezetésével igyekszik orvosolni a párt, a döntéshozatalra azonban továbbra is komoly befolyással bír a visszavonult pártelnök, tekintve, hogy Vona Gábor a párt vezető pozícióiba és frakciójába is a saját embereit ültette. A Jobbik csúfos választási kudarca ugyanakkor megerősítette a cukiságkampánnyal szemben kritikus erőket, így a májusi tisztújításon éles vitákra kell számítani. A politológus szerint
ha ezen a kongresszuson nem jut közös nevezőre a két tábor, akkor itt is elkerülhetetlen lesz a pártszakadás, a csalódott radikálisok vagy a néppártosodást támogató politikusok várhatóan új pártot alapíthatnak majd.
Farksa Örs poilitikai elemző is hasonlóan látja a helyzetet: szerinte amin most a Jobbik keresztül megy, hasonlít az LMP-ben 2014-ben végbement átalakuláshoz, amely nyomán a párt kettészakadt a „Schiffer András-féle és a másként gondolkodók” vonalán.