A vízválságról és a klímaváltozásról tartott rendhagyó órát Áder János

Szentendre, 2018. április 24. Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a Szentendrei Református Gimnáziumban 2018. április 24-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Idén április 23-án indult el harmadik alkalommal a Fenntarthatósági Témahét, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között. Ez alkalomból Áder János egy interaktív tanóra keretében beszélt a diákoknak a vízválságról és a klímaváltozásról, kedd délelőtt a Szentendrei Református Gimnáziumban.

Nagy volt a nyüzsgés kedd reggel a Szentendrei Református Gimnáziumban. A diákok izgatottan várták, hogy Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megérkezzen és megtartsa rendhagyó óráját. Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Fenntarthatósági Témahét szervezője köszöntötte a résztvevőket. Mint ismertette, a Fenntarthatósági Témahetet harmadik alkalommal hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A rendezvénysorozat az EMMI támogatásával a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében 2018. április 23-27. között kerül megrendezésre.

A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között. Eddig több mint 1500 iskola és mintegy 320 ezer diák regisztrált a Témahétre, az esemény fővédnöke a kezdetek óta Áder János köztársasági elnök úr.

A Témahét nyitórendezvényét hétfő délelőtt tartották a Parlament egyik dísztermében.

Matolcsy Miklós, a PontVelem nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Forrás: Néder Katalin, PontVelem

A Fenntarthatósági Témahét elsősorban a gyermekeknek szól, a program kiemelt célja, hogy a gyerekek már iskolás korban megismerjék a téma fontosságát és felfigyeljenek személyes érintettségükre, hiszen kis odafigyeléssel ők is sokat tehetnek a Föld védelméért.

A témahét idei témája az épített és természeti környezet védelme.

Áder János köztársasági elnök második éve tart előadást diákoknak a Fenntarthatósági Témahét keretében. Tavaly, a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gimnáziumban tartott előadást a klímaváltozásról. Idén a klímaváltozásról, és a vízválságról beszélt a diákoknak, a Szentendrei Református Gimnáziumban.

A köztársasági elnök elmondta,

a Föld Napja idei fő témája a műanyag okozta környezetszennyezés, mely nagymértékben érinti a vizeinket is.

A vízválságon belül a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámáját ismertette az államfő. Arról beszélt, hogy a klímaváltozást és a növekvő édesvíz-felhasználást figyelembe véve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nagyobb válságok elkerülésére, illetve arra, hogy minél kevesebb nagyvárosban kelljen a jövőben vízhiánnyal számolni. Az előadás a téma komolyságát nem figyelmen kívül hagyva, de a diákok érdeklődését felkeltve zajlott.

A köztársasági elnök hamar megtalálta a hangot a diákokkal, és folyamatosan törekedett arra, hogy ne csak egy száraz előadást tartson a tanulóknak, hanem interaktív módon bevonja őket is az előadásba.

Különböző kísérletekkel és kvíz kérdésekkel is készült, az előadótérben ülő gyerekeket két csapatra osztotta, akik a kérdések megválaszolásával versenyeztek egymással.

Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a Szentendrei Református Gimnáziumban Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A diákokat először arról kérdezte, mit gondolnak, a világ összes vizének hány százaléka az az édesvíz, melyhez könnyen hozzájuthatunk. A választ a tanulók is könnyen megjegyezhetik, ugyanis Áder János úgy fogalmazott:

mindössze 0,007%-a, ezt nevezzük hidrológiai James Bond aránynak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Földön egyre több az olyan ember, aki vízhiányos régióban él. Példának Fokvárost említette, ahol évről-évre egyre súlyosabb probléma a vízhiány, a jelenlegi adatok szerint fejenként mindössze 50 liter víz jut. Mellékelve egy fotón megmutatta, ahogy a lakosság külön erre a célra létrehozott pontokon áll sorba az ivóvízért.

A műanyag okozta szennyezésről példaként említette; fél literes műanyag palackos kóla előállításához 175 liter víz felhasználása szükséges.

Műanyag palackokból másodpercenként 20.000 darab fogy, percenként 1.200.000. műanyag palackot használunk el és ennek mindössze csupán 7 százalékát hasznosítják újra.

A műanyag hulladék óriási kárt okoz nem csak a szárazföldön, de a vízi világban is. A tengerekbe egy kukásautónyi szemetet öntenek percenként, és már egy kontinensnyi hulladéksziget úszik a vizeken. Áder János felhívta a diákok figyelmét arra így, hogy a műanyagok lebomlási ideje több mint 100 év, de a bomlás bizonyos folyamatai hamarabb elkezdődnek, ezek a mikroszennyeződések pedig beépülnek a táplálékláncba, így, ahogy az elnök úr fogalmazott

végső soron saját magunkat mérgezzük meg.

A köztársasági elnök szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.

Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a Szentendrei Református Gimnáziumban 2018. április 24-én. Mellette Szentgyörgyi Boglárka, az iskola tanulója. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Áder János Magyarország vízhelyzetéről is beszélt. Elmondta, hazánkat is évről-évre fenyegetik árvizek és az aszály, valamint megemlítette a 2000. január 30-án történt tiszai ciánszennyezést is, amikor mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a nagybányai bányavállalat létesítményéből a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. A mérgezés következtében valóságos halszőnyegek úsztak le a folyón. Az ilyen balesetek elkerülése érdekében

a köztársasági elnök kezdeményezné az ilyen tárolók betiltását

és mint elmondta, akár a már nem használt mobiltelefonok, tabletek, egyéb technikai eszközök újrahasznosításával többszörös arany mennyiséget lehetne kitermelni. A Fenntarthatósági Témahét egyik kiemelt versenye a diákoknak egyébként a használt mobiltelefonok és e-kütyük szelektív gyűjtése.

Az árvíz ellen a gátak megemelésével és árvízvédelmi tározók megépítésével lehet védekezni, az aszály ellen pedig az öntözéses területek növelésével, illetve szárazságtűrő növénykultúrák meghonosításával.

Ismertette:

Magyarországon komoly előrelépések történtek a szennyvíztisztítás és szennyvízkezelés területén,

sőt magyar mérnökök olyan víztisztítási technikákat dolgoztak ki, amelyeket nemzetközileg is elismernek. Példaként bemutatott egy olyan napelemekkel működő víztisztító rendszert, amelyet ott is lehet alkalmazni, ahol nincs elektromos áram, a megtisztított iható vizet pedig gyorsan lebomló környezetbarát csomagolásban juttathatják el a rászorulókhoz.

Áder János előadása során beszélt a karbonbüdzséről is és elmondta;

továbbra is csökkenteni kell azon gázok kibocsátását, amelyek az üvegházhatást előidézik.

Lényeges cél, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését két fok alatt tartsuk, ehhez viszont nem elegendő betartani a párizsi klímacsúcson tett vállalásokat, hanem újabb önkéntes vállalásokra, hatékonyabb csökkentésre van szükség.

Interaktív volt a köztársasági elnök előadása Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A diákok az előadás végén kérdéseket tehettek fel Áder Jánosnak. A köztársasági elnök a kérdésekre válaszolva elmondta, gyerekkora óta fontosnak érzi a környezetvédelmet, mivel szenvedélye a horgászás és gyerekként is sok időt töltött a természetben, majd hozzátette, négy gyerek édesapjaként még nagyobb felelősséget érez a környezetvédelem iránt.

A Fenntarthatósági Témahét keretében a hét további részében is nagyszámú önkéntes vezető, szakember látogat el iskolákba,

ahol személyes példájukkal, hitelességükkel segítik a fenntarthatóság üzenetének eljuttatását a diákokhoz.