Már most tombol az allergiaszezon

Az elmúlt évben alig volt 1-2 hét, amikor semmilyen pollen nem volt a levegőben, és a globális felmelegedés miatt néhány év múlva még súlyosabb lehet a helyzet – ezt mondta az Origónak Nékám Kristóf, allergológus, klinikai immunológus, belgyógyász. A magyar emberek csaknem húsz százaléka allergiás, jóval többen szenvednek ebben a betegségben, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ennek szociális, társadalmi és ökológiai okai vannak. Azt is kimutatták, hogy a depressziós emberek hajlamosabbak arra, hogy kialakuljon náluk az allergia. Azok között a gyerekek között pedig, akik júliusban vagy augusztusban születtek, jóval több a pollenallergiás, mint azok között a gyerekek között, akik az év bármely más hónapjában születtek. Interjú Nékám Kristóffal.

Április elején mennyire komoly az allergiaszezon? Vagy még csak az elején járunk?

Ezekben a napokban a nyírfa a vezető allergén, és általában a fapollen-szezon heteiben járunk. Ez körülbelül még 2-3 hétig tart, azután elkezdődik a fűpollen-szezon.

De sajnos azt kell mondjam, hogy az allergiaszezon szinte már az egész évben megfigyelhető.

Ha a magyar adatok mellett az osztrák pollenjelentéseket is nézzük, észrevehetjük, hogy az elmúlt egy évben alig volt egy-két hét, amikor semmilyen pollen nem volt a levegőben. Talán decemberben és januárban volt egy rövid időszak, amikor csupán kültéri gombákat mutattak ki a műszerek. Ma már a globális felmelegedés miatt egyre inkább kitolódik a pollenszezon, és nagyon hamar el is kezdődik. Az idén január végén már bőven voltak pollenek a levegőben. Évekkel ezelőtt február előtt nem volt ez jellemző. Ráadásul a mogyoróvirágzás az első komoly allergiát okozó pollen, erős tüneteket is okozhat.

Nékám Kristóf fotó: Talán Csaba

A globális felmelegedés miatt előfordulhat az, hogy újabb növények, gyomok jelenhetnek meg Magyarországon, amelyek nem őshonosak itt?

Igen, ez pontosan így van. A klíma kivédhetetlenül változik, és 20-30 év múlva ez a pollenek szempontjából egyre rosszabb lesz.

Körülbelül 15-20 évvel ezelőtt kiszámolták a tudósok, hogy ha ilyen iramban erősödik a globális felmelegedés, akkor a déli gyomnövények minden évben több kilométerrel északabbra terjeszkednek.

Ez pedig újabb pollenterhelést jelent – új allergiás betegek jelenhetnek meg, vagy a már allergiás betegek tünetei súlyosbodhatnak.

Az évben mely időszak a legveszélyesebb a pollenallergiások számára?

Erre a kérdésre általában legtöbben azt mondják, hogy a parlagfű okozza a legsúlyosabb tüneteket, de ez nem feltétlenül van így. A fűpollen szezon – amely nemsokára elkezdődik – az egyik legveszélyesebb időszak az allergiások számára. Erről kevesebbet lehet hallani, pedig az erre érzékenyeknél ilyekor már jelentkezhetnek tünetek. Aztán amikor júliusban, augusztusban virágzik a parlagfű, amely valóban az egyik legerősebb allergén növény, még agresszívebb reakciókat okoz az emberi szervezetben.

Most a fapollenek szezonja van, két-három hét múlva a fűpollenek jönnek fotó: Talán Csaba

A fűpollen szezonja meddig tarthat?

Sajnos ez az egyik leghosszabb ideig húzódó időszak. Április végétől akár nyár közepéig is tarthat, hiszen különböző fűkultúrák nőnek Magyarországon, így a pollenjeik is lényegében folyamatosan jelen vannak a levegőben. Az allergiásoknak a fűnyírás idején a legagresszívebbek a tüneteik. A fűpollen szezon egészen addig tart, amíg a fűszálak el nem száradnak.

Létezik-e bármilyen kimutatás, hogy az emberek hány százaléka allergiás Magyarországon?

Nincsenek adatok az egész országra vonatkozóan, de becslések szerint – ha az enyhébb és a súlyosabb allergiás betegeket is belevesszük -, körülbelül az emberek 18-20%-a szenved valamilyen pollenallergiában – beleértve a felnőtteket és a gyerekeket is.

Én úgy emlékszem – és cáfolja meg, ha nem igaz -, hogy az én gyerekkoromban nem volt ennyi allergiás...

Ez valóban így van – rendszeresen voltak iskolai felmérések, és sokkal kevesebb allergiás gyereket szűrtek ki.

Jóval több az allergiás beteg most, mint 20-30 évvel ezelőtt fotó: Talán Csaba

Ennek mi az oka, hogy ilyen rövid idő alatt hirtelen ennyi ember lett allergiás?

A környezet teljes változása okozza. Mást esznek a mai emberek, teljesen más környezetben élnek, többen túlsúlyosak – mert ez is hozzájárulhat az allergia kialakulásához. Itt már nemcsak a pollenallergiáról beszélek, hanem mondjuk az ételallergiáról is. Számos rizikótényező befolyásolja azt, hogy kialakul-e egy embernél bármilyen érzékenység vagy sem. Érdemes a születés előtti körülményeket is vizsgálni. Például azt, hogy a terhesség alatt az anya mennyi és milyen vitamint szedett, mennyire volt egészséges a táplálkozása, dohányzott-e a terhesség alatt. Aztán a baba megszületése után az is fontos rizikótényező, hogy meddig tudta anyatejjel táplálni a gyerekét. Meg lehet azt is vizsgálni, hogy milyen körülmények között él a család – milyen az életvitelük.

Bár az allergia nem életmódbetegség, hanem inkább „életbetegség" – az ember komplexitásának betegsége.

Nagyon sok tényező, körülmény és tulajdonság befolyásolhatja, hogy kialakul-e valakinél az allergia vagy sem, és ha ki is alakul, az milyen erősségű lesz. Az allergia egyfajta immunbetegség.

Vagyis ezért fontos a környezetben mindent megvizsgálni – akár a születés előtti időszakról is információkat szerezni -, mert az immunrendszert lényegében ezek mind befolyásolják?

Ez pontosan így van. Ezen kívül – és ez nagyon fontos és nagyon érdekes -, neuropszichológiai hatások is befolyásolhatják az allergia kialakulását.

Ez mit jelent pontosan?

Például, ha valaki depressziós, nagyobb eséllyel válhat allergiássá. Ugyanis a szorongás, a depresszió és további neuropszichológiai betegségek igénybe veszik az immunrendszert. Határozott összefüggés van a depresszió és az allergiás betegségek között.

A depressziós emberek hajlamosabbak az allergia kialakulására fotó: Talán Csaba

Van-e bármilyen módszer arra, hogy az ember megelőzze az allergiás betegséget?

Véleményem szerint inkább az segíthet, ha felmérnénk a rizikótényezőket az embereknél. Ebben - a korábban említett tényezők mellett – vizsgálni lehetne a szülők és a testvérek életmódját is, körülményeit, a lakókörnyezetet, a felnőtteknél a munkahelyi viszonyokat és a környezeti pollenviszonyokat.

Szinte biztos vagyok abban, hogy valami rizikótényező jelen lenne szinte mindenkinél...

Nos, igen. De mindenképpen jó módszer lenne ez arra, hogy kiszűrjük a lehetséges rizikótényezőket. Már az újszülötteknél meg lehetne állapítani, hogy hajlamos-e bármilyen allergia kialakulására, vagy sem. Annyira gyakori betegség az allergia, hogy minél korábban felfedezzük akár a hajlamát, már lehet tenni az ellen, hogy súlyosabb tüneteken okozzon a későbbiekben.

Konkrét példát tudna mondani?

Természetesen. Az már bizonyított, hogy a pollenszezon csúcsán – júliusban, augusztusban - született gyerekek között jóval több az allergiás, mint a többi gyerek között. Legalább 10 százalék az eltérés.

Melyek a legsúlyosabb tünetek, amelyeket allergia okozhat?

Az asztma az egyik legkomolyabb tünet, és nincs nagyon kiút belőle egy bizonyos súlyosság után. Ráadásul meglehetősen drága betegség, hiszen munkaképtelenné teheti az embert. A másik súlyos tünet az anafilaxia – azaz halálos reakció. Az anafilaxia nagy részét ma már nem feltétlenül a rovarcsípések teszik ki, hanem az ételallergiák.

Évente legalább 10-12 ember hal meg súlyos allergiás reakció miatt.

Éppen ezért tartanám fontosnak a rizikótényezők felmérését minél korábban, hogy ezeket a betegségeket kiszűrjük. Ha kiderül a vizsgálat során, hogy ilyen súlyos allergiás reakció léphet fel, megelőzhető lenne az anafilaxia, hiszen a beteg hordhatna magával gyógyszert, amely életmentő lehet súlyos allergiás roham esetén.

Parlagfűirtás Nagyszénáson Forrás: MTI/Rosta Tibor

Ön szerint mennyire hatásos a parlagfűirtás Magyarországon?

Sajnos úgy érzem, hogy sok haszna pillanatnyilag nincs. Egyrészt azért, mert a bírságok töredékét fizetik csak be. Másrészt pedig azért, mert – véleményem szerint – nincs hatásos ellenőrzési módszer. Országos ellenőrzési rendszert kellene felállítani. Fel kellene mérni, hogy hány emberre, milyen eszközökre, járművekre lenne szükség a hatékony ellenőrzésre, és egyszerűen rendszerszinten kellene működtetni – ahogyan mondjuk a szemétszállítást – az egész országban. Azt gondolom, hogy csak így lehet eredményes a parlagfűirtás.