Szánthó Miklóst arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentésnek a nap folyamán Brüsszelben bemutatott tervezetében az áll: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dokumentumot "minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte.
Szánthó Miklós szerint az egész eljárás arról tanúskodik, hogy "a gombhoz varrják a kabátot". Azt mondta: megvan a cél, amelyet el akarnak érni, a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása, ehhez hoznak különböző "bizonyítéknak nevezett jogi félreértéseket, publicisztikai fordulatokat, téves állításokat", és ezeket gyűjtik össze egy dokumentummá.
Szerinte párhuzamos monológok mennek egymás mellett a magyar jogállamiság témájában, mert valójában nem jogi kérdésekről van szó.
A LIBE-jelentéstervezetben megfogalmazott állítások politikaiak, ezért a tervezet is – bármennyire igyekeznek szakmainak, objektívnak beállítani – politikai célokat szolgál.
Úgy folytatta: azért van szükség erre az "álcázásra", mert "világnézetek harcáról", szuverenitás-kérdésről van szó. Nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió, az EP olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem az unió hatáskörébe tartoznak.
Példaként azt említette: nem tudja, hogy kerül a CEU (a Soros-egyetem) ügye az EU asztalára, mert a felsőoktatási törvény módosítása harmadik országbeli, unión kívüli felsőoktatási intézményekre vonatkozik.