A készülő Soros-jelentéshez kapcsolódó politikai pamfletet fogadott el az EP szakbizottsága

„A tényeket figyelmen kívül hagyó, számos csúsztatást és hibás adatot tartalmazó, a valóságtól sokszor teljesen elrugaszkodott, egyoldalú, politikailag elfogult véleményt fogadott el a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság (CONT), melyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) készülő Soros-jelentéshez kívánnak hozzáfűzni" - emelte ki Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a szavazást követően.

„A szakbizottsági szavazással az eredeti előterjesztés további politikai vádakkal, és újabb, a politikai blöff kategóriájába tartozó kijelentésekkel, valamint elfogult és téves állításokkal egészült ki" - hívta fel a figyelmet Deutsch.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) készülő Soros-jelentés egy politikai vádirat, mellyel a lehető legdurvább nyomásgyakorlást fejtik ki Magyarország ellen. A 7-es cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött ugyanis az a szándék, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására. „A Fidesz-KDNP kormány azonban továbbra is határozottan kiáll a magyar érdekek következetes képviselete mellett, s a választók elsöprő többségének támogatásával megvédi az országot az illegális migrációtól" - mutatott rá a néppárti politikus.

Háttér: A vélemény számos csúsztatást és hibás adatot tartalmaz, illetve az Európai Bizottság országjelentéseiből kizárólag a kritikus pontokat vette át. Magyarországi, úgynevezett civil szervezetek teljesen szakmaiatlan elemzéseiből idéz megállapításokat, és kizárólag olyan adatokat említ, melyek alátámasztják a Magyarországgal szemben elfogult politikai megállapításokat. Felrója például az egy ajánlattevős pályázatok magas arányát, amely érték Magyarország esetében a 2016-os évben 36% volt, ám arról véletlenül sem tesz említést, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően 2017-re ez az arány 26%-ra csökkent (az uniós átlag pedig 24%). Számon kéri továbbá Magyarországon az e-közbeszerzési rendszer bevezetését, miközben arról a magyar országgyűlés már közel egy esztendővel ezelőtt döntött, és így Magyarország, az uniós direktívákban meghatározott határidő előtt, 2018. április 15-ével bevezette az e-közbeszerzés rendszerét.