Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A választás közeledtével megfigyelhető, hogy mind az LMP-nek, mind a párt miniszterelnök-jelöltjének és társelnökének, Szél Bernadettnek a kommunikációjában egyre gyakrabban előforduló elem a szabad Magyarország szófordulat, és a függetlenségre való hivatkozás. Elég csak arra gondolni, hogy pár napja Ungár Péter elnökségi tag egyenesen úgy határozta meg az áprilisi voksolás tétjét, hogy hazánk újra el tud-e indulni a nemzeti függetlenség felé. Ugyanerre a gondolatkörre épült Szél március 15-ei beszéde is, amelyben a párt kormányfő-jelöltje nemzeti függetlenséget, Magyarországot kiáltott. Csakhogy egészen megmosolyogtató mindezt egy olyan politikus szájából hallani, aki talán
az egyik legkevésbé független szereplő a magyar politikában. Szél keze erősen meg van kötve, és az utóbbi idők politikai mozgásai is ezt támasztják alá.
Talán nem véletlen, hogy éppen az ő vezetésével rúgta fel az LMP a schifferi alapelveket, az önálló zöld párt koncepcióját, amibe beletartozott, hogy Gyurcsányékkal és az MSZP-vel nincs együttműködés. Szél kacskaringói egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy - Sorosnak engedelmeskedve - pártját mindenféle probléma nélkül beleviszi egy nagy ellenzéki együttműködésbe. A párt miniszterelnök-jelöltje volt az, aki március 15-ét követően magára vállalta a kényelmetlen szerepet, és az ellenzéki tárgyalások élére állt, sokszor teljesen hülyét csinálva magából. Emlékezetes, a Jobbiknak például úgy kedveskedett a cél érdekében, hogy a legerősebb ellenzéki pártnak nevezte őket, sőt még egy benzinkút környékén is hajlandó volt velük tárgyalni. Morvai Krisztina, a Jobbik Európai Parlamenti képviselője a jelenséget úgy értékelte, hogy Vona Gábor pártja és a baloldal egy úgynevezett kétlépcsős szövetségkötésre készül, amelyben a katalizátor szerepe az LMP-é lesz. Hiszen, mint tudjuk, a baloldal igazi főnöke, Magyarországon, a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc.
(Szó szerint zárójelben jegyezzük meg: az LMP másik társelnöke, az embertelen Hadházy Ákos, aki nyugdíjas szomszédját kínozta és ki akarta forgatni mindenéből, a baloldalhoz való dörgölőzés legfőbb szószólója. Amikor Szél egy kicsit elbizonytalanodott, hogy vajon normális-e ennyire Sorosnak engedelmeskedni, Hadházy - a maga gyáva, óvatos módján persze - azonnal leárulózta.)
Na, de miért tesz ilyet egy, az önállóságára lassan egy évtizede büszke párt vezető politikusa, mármint Szél Bernadett? A válasz pofonegyszerű: azért mert egyáltalán nem független, azért mert valakinek a megbízásából politikai küldetést teljesít.
Ez abból is kiderül, hogy mindenféle ígérgetések ellenére elkezdte az elvtelen visszaléptetési komédiát az MSZP-vel, úgy, hogy a Soros által diktált jelölt-lista megvalósuljon.
- Szél Bernadett 2012-ben szinte az utcáról belépve, a legnagyobb tányérdobálások közepette felépítette magát az egyik legismertebb hazai női politikussá – tévesen így jellemezte korábbi párttársát Schiffer András. A párt függetlenségéért teljes mellszélességgel kiálló Schiffer pályafutásának egyik legnagyobb tévedését követte el.
Ugyanis Szél nagyjából annyira az utcáról került be, mint Gulyás Márton főállású aktivista.
Érdemes megnézni, hogy a Schiffer által vizionált tányérdobálásokat megelőzően hol fordult meg az LMP miniszterelnök-jelöltje:
Szél több interjúban is látványosan megvédte a hazai Soros-birodalmat, és több alkalommal találkozott az amerikai üzletemberhez köthető emberekkel, így többek között Vera Jourovával, Corina Cretuval és Philippe Lambertssel. A Fidesz magyarázatot követelt utóbbira, azt írták közleményükben, hogy Szél „tisztázza, valójában mit keresett a Soros-katonáknál!”
Ennek folyományaként nem meglepő, hogy tavaly októberben, kivillantva foga fehérjét, közérdekűadat-igénylést nyújtott be, hogy valóban létezik-e a Soros-terv.
Szél ráadásul a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén vonta kétségbe a tervnek létezését. A kormány elképedt az LMP-s politikus komolytalan hozzáállásán és részletes választ küldött neki. Az írás tartalmazta a milliárdos bevándorlást segítő javaslatait és az ezt tükröző uniós döntéseket, és kitért arra is, hogy az LMP támogatta ezeket Brüsszelben.
Jó ideje feszegette a határokat, és eljött az a pillanat, amikor kiverte a biztosítékot a magyar politikai életben. Küldetése és politikai motivációi az elmúlt hónapokban, években nyilvánvalóvá váltak, ezért a kormánypártok szerint összeférhetetlenné vált személye a nemzetbiztonsági bizottság munkájával, főleg azon a januári ülésen, amikor a Soros-tervet tárgyalták a bizottság tagjai. Először Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, és a Fidesz alelnöke üzent Szélnek az ülést megelőzően: ki fognak vonulni a kormánypártok, ha az LMP politikusa megjelenik.
A Fidesz alelnöke azzal indokolta a döntést, hogy az LMP társelnöke kapcsolatban áll a Soros-birodalom bevándorlásszervező civil szervezeteivel, politikusként a bevándorlást és a kvótákat képviseli.
Szélt nem hozta zavarba a kellemetlen helyzet, így kivonult a Fidesz a nemzetbiztonsági bizottság Soros-tervvel foglalkozó üléséről.
Nyomós nemzetbiztonsági oka volt Némethnek arra, hogy nem látta szívesen Szél Bernadettet. Egy konkrét nemzetbiztonsági jelentőségű ügy állt a bizottsági távoltartás mögött.
Az LMP kormányfő-jelöltje a migrációs válság közepén Mirwais Jananról személyében egy külsős szakértő munkatársat jelölt a nemzetbiztonsági bizottságba, akinek az átvilágítása során problémák merültek fel a múltjában.
A Szél által jelölt szakértő 1986-ban Kabulban, Afganisztánban született, korábban a MigSzol alkalmazottja, az egyik leginkább bevándorláspárti Soros-szervezet munkatársa volt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a fentiek ismeretében megállapította, hogy a fiatalember nemzetbiztonsági kockázatot jelent, az alkalmazását ezért elutasította. A történetnek nem lett vége, további részletek láttak napvilágot a titokzatos afgán tanácsadóról. Kiderült, hogy Mirwais édesapja valamilyen rejtélyes oknál fogva nem mehet be Afganisztán területére. Emellett az is kiderült, hogy korábban Mirwais egy per végén azt az elégtételt kérte a Morrisons nevű szórakozóhelytől, hogy a „hely rendezzen egy menekültbulit, ahova ingyenes lesz a belépés, és kifejezetten menekülteket várnak majd."
Január végén érkezett a semmiből a hír, Vágó Gábor visszatért a pártpolitika világába, egyenesen anyapártjába, az LMP-be. Kiderült, a zöldpárt őt indítja a kecskeméti körzetben a 2018-as választáson. Leginkább azért volt ez fura, mert egyszer már látványosan faképnél hagyta a pártot. Emlékezetes, 2014-ben azért dobbantott az LMP-ből, mert komoly nézeteltérése alakult ki Schiffer András, akkori pártvezetővel. Ezt követően többször is elzárkózott egykori pártjától, és másfelé indult el.
Akárcsak Szélt, Vágót is beszippantotta Soros György világa, előbb az Átlátszónal, majd a Mércénél kötött ki újságíróként. Mindkét helyen szorgalmasan gyártotta a kormányt lejáratni szándékozó anyagokat.
Ezzel párhuzamosan kormányellenes aktivistaként is hírnévre tett szert, több alkalommal is megfordult Gulyás Márton, Soros-aktivista oldalán. Legemlékezetesebb megnyilvánulása az volt, amikor azt mondta, hogy ki kell lépni a jogszerűség kereteiből, és törvényellenes, agresszív cselekményekkel kell felhívni a figyelmet a kormánnyal kapcsolatos problémákra. Ezek után az Országgyűlés illetékes bizottsága vizsgálta, hogy jelenthet-e Vágó személye nemzetbiztonsági kockázatot.
Több dolog is különös Vágó visszatérésével kapcsolatban:
Azzal bújt ki a szög a zsákból, hogy Szél Bernadett közösségi oldalán jelentették be közösen a nagy hírt. Az ezt követő napokban több, közös fotót töltöttek fel Facebook-ra, ami világossá teszi, honnan fúj a szél Vágó visszatérésével kapcsolatban. Az egyik képen a nemzetbiztonsági bizottság munkáján élcelődtek. A párton belül úgy értékelték a történteket, hogy a Soros-szárny erősödésével Szél pozíciói is javultak a választás előtt.
