A Soros-jelentés egy koncepciós eljárás alapdokumentuma

Viastein Kft. biharkeresztesi üzemének megnyitója, Viastein, Biharkeresztes, Szijjártó Péter
Vágólapra másolva!
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) Magyarországról készülő jelentése egy koncepciós eljárás alapdokumentuma - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva szerdán. A külgazdasági és külügyminiszter feltehetően azért fogalmazott élesen, mert várhatóan júniusban élesítenék a Soros-jelentés alapján az uniós atombombát (hetes cikk szerinti eljárás megindítása) Magyarország ellen.
Vágólapra másolva!

Korábban megírtuk, hogy a készülő Soros-jelentéshez kapcsolódó politikai pamfletet fogadott el az EP szakbizottsága.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a készülő jelentésben válogatott hazugságok, olyan ténybeli tévedések vannak, amelyek az egész dokumentum hitelességét megkérdőjelezik.

Ahogy beszámoltunk róla, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) szerdán nagy többséggel megszavazta a Soros-jelentéshez kapcsolódó véleményt. A miniszter szerint ez a döntés is csak úgy értelmezhető, mint egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadása Magyarországgal szemben.

Miniszteri cáfolat

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar gazdasági adatok 2010 óta tartó folyamatos javulást mutatnak. Mindez a miniszter szerint nem lett volna lehetséges, ha az EP szakbizottságai által előterjesztett módon, rendszerszintű korrupciós mechanizmusok működnek.

Szijjártó Péter leghatározottabban visszautasítja azokat a vádakat, amelyek a szakbizottságok véleményében megjelennek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság szakbizottságának készülő jelentése (Soros-jelentés) egy koncepciós eljárás alapdokumentuma Forrás: Polyák Attila - Origo

Júniusban vetnék be Magyarország ellen az uniós atombombát

Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi (a médiában Soros-jelentésként elhíresült) különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét.

A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az "atomfegyverként" is emlegetett hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez a mostani CONT-vélemény mellett az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Deutsch Tamás és Lomnici Zoltán is élesen bírált

A mai szavazást követően Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is hangot adott a véleményének. Szerinte

Az üggyel kapcsolatban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en kijelentette:

Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy a V4-országoknak össze kell fogniuk ahhoz, hogy kivédjék az új irányt az Európai Unióban.

Csúsztatások

A vélemény számos csúsztatást és hibás adatot tartalmaz, illetve az Európai Bizottság országjelentéseiből kizárólag a kritikus pontokat vette át. Magyarországi, úgynevezett civil szervezetek teljesen szakmaiatlan elemzéseiből idéz megállapításokat, és kizárólag olyan adatokat említ, melyek alátámasztják a Magyarországgal szemben elfogult politikai megállapításokat. Felrója például az egy ajánlattevős pályázatok magas arányát, amely érték Magyarország esetében a 2016-os évben 36% volt, ám arról véletlenül sem tesz említést, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően 2017-re ez az arány 26%-ra csökkent (az uniós átlag pedig 24%). Számon kéri továbbá Magyarországon az e-közbeszerzési rendszer bevezetését, miközben arról a magyar országgyűlés már közel egy esztendővel ezelőtt döntött, és így Magyarország, az uniós direktívákban meghatározott határidő előtt, 2018. április 15-ével bevezette az e-közbeszerzés rendszerét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!