A kereszténydemokrata politikus Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral közösen mutatta be a Nemzetpolitikai eredmények 2010-2018 című kiadványt.
Semjén Zsolt rámutatott: 2010-ben még
"mélyen éreztette fájdalmát" a "gyurcsányi nemzetárulás",
amely a külhoni magyarságot kirekesztette a közjogi értelemben vett állampolgárságból. Ez nagyon nehezen begyógyítható sebet okozott - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: megadták a ma egyetlen lehetséges választ a trianoni katasztrófára. A több mint egymillió új állampolgár és az a nemzetpolitika, amit felépítettek, "maga a történelem", ez itt fog maradni - hangoztatta. Kitért arra: akiket most honosítottak, azoknak a
leszármazottai is magyar állampolgárok lesznek,
szavazati joggal, és ki tudják kényszeríteni a magyar kormánytól, hogy komolyan vegye őket, a magyar Országgyűlés pedig az ő Országgyűlésük is.
Semjén Zsolt emlékeztetett, a magyar nemzetpolitika négy pilléren nyugszik: a nemzet közjogi egyesítésén, az állampolgárság megadása mellett a külhoni magyar identitás megőrzésén, a külhoni magyar szervezetekkel, pártokkal való kapcsolattartáson, illetve a külhoni magyar gazdasági fejlesztéseken.
Hangsúlyozta:
az autonómia nem kegy vagy extrém követelés,
hanem az unióban bevált gyakorlat, és nem kérnek a magyarság számára semmi olyat, amire nincs példa. Semjén Zsolt a tömbmagyarság számára Székelyföldön területi, a Partiumban erős kulturális, Dél-Erdélyben személyelvű autonómiát látna jónak. Ugyanakkor hozzátette: nem Budapestről szeretnék megmondani, mi a megfelelő, ezt az adott nemzetrésznek kell kidolgoznia, amihez minden támogatást megadnak.
Jelezte: az óvodától az egyetemig terjedő támogatások 2009-2010-ben 9 milliárdot tettek ki, most már jóval több mint 100 milliárdot. Minimum megtízszerezték a nemzetpolitikai támogatások összegét - közölte.
Kitért arra is, hogy újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet, és a külhoni magyar szervezetek, pártok mondják meg, melyek legyenek a nemzeti jelentőségű intézmények, amelyek finanszírozása ennek alapján normatív úton történik. Külön kiemelte a diaszpóra területét, a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását és a Kőrösi Csoma Sándor-programot. Megjegyezte: azon országok, ahol nagyszámú diaszpóra van,
ma már példaként tekintenek Magyarországra, és számos helyen próbálják másolni a magyar modellt.
Közölte: eddig több mint 1 millió 20 ezren kérvényezték az állampolgárságot. Kitért a honosítással összefüggésben megjelent "hamis hírekre", és azt mondta, állampolgársági ügyekben az államigazgatási kontroll mellett van közbiztonsági és nemzetbiztonsági kontroll is.
Jelezte: a mostani választáson 225 ezer érvényes levélszavazat érkezett, 100 ezerrel több, mint 2014-ben, és a voksolók 96,2 százaléka a kormánypártokat választotta. Ez egy százalékkal több, mint négy éve.
Megjegyezte: a nemzet közjogi egyesítése olyan értelemben is megtörtént, hogy
politikai akaratukat is kifejezték a külhoniak.
A levélszavazatok visszaérkezésének idejéről azt mondta, úgy kell átalakítani a szabályokat, hogy az országos listák megállapítása után több idő legyen a beérkezésre. Kérdésre azt mondta: szigorú az ellenőrzés, s ahol rendszerszerű csalás történt állampolgársági ügyben, bilincsben vitték el a rendőrök az érintetteket.
Kitért az etnikai alapú magyar pártok támogatására és együttműködésére a magyar kormánnyal. Őket támogatni fogják a jövőben is, a külhoni magyarság megmaradása szempontjából nem mindegy, van-e magyar polgármester vagy magyar párt az adott ország parlamentjében - közölte.
A külhoni magyarság szülőföldön maradásának támogatását szolgáló gazdaságfejlesztési programról elmondta, az csaknem 100 milliárdos kerettel valósult meg, és jó az ottani magyarságnak, a többségi nemzetnek, valamint a magyar gazdaságnak egyaránt.
Rámutatott: össznemzetben kell gondolkodni, és amit lehet,
ki kell terjeszteni a külhoni magyarokra.
Példaként említette a babakötvényt és az anyasági támogatást. Arra a kérdésre, hogy az ukrán kormány állampolgárságot vonna meg más ország választásán való részvétel miatt, Semjén Zsolt közölte: az
ukrán kormánynak nincs lehetősége állampolgárságot megvonni,
ez a saját alkotmányukkal ellentétes, és azt is bizonyítani kellene, hogy az illető kérelmezte a magyar állampolgárságot. Magyarország azonban semmilyen információt nem ad ki erről - erősítette meg. Megjegyezte, arról is érdekes dolgokat hallani, hogy vezető ukrán politikusoknak milyen és hány állampolgársága van.
További felvetésre közölte: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem minden támogatás megkap, az egyesítés egy helyi román műszaki egyetemmel tragikus az ottani magyarság számára. Kérik a román kormány fellépését, s bíznak benne, saját törvényeiket betartják majd. Ha minden kötél szakad, akkor a Sapientia mintájára
hajlandóak a működés kereteit megteremteni
- jelezte.
Potápi Árpád János hozzátette: átfogó képet igyekeznek ábrázolni a bemutatott könyvben a nemzetpolitikai fejlesztésekről. A választási rendszerrel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a mostani ciklus lehetőséget ad arra, hogy finomítani, pontosítani tudjanak.
A bemutatón részt vettek a nemzetpolitikai terület korábbi irányítói, felelősei is.