Értelmetlen ellenzéki színjáték a mandátum felvételéről

Budapest, 2017. október 3. A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 3-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Nyugat-Európában és Magyarországon is, ha valaki bekerül egy választott testületbe, és ott semmilyen munkát sem végez, adott esetben meg sem jelenik, akkor egy idő után elveszti az azzal járó "előnyöket" - mondta Szánthó Miklós azzal kapcsolatban, hogy több ellenzéki politikus azt tervezi, nem veszi át a mandátumát, vagy éppen nem vesz részt a parlamenti alakuló ülésen. Az utóbbival kapcsolatban az Alapjogokért Központ vezetője azt mondta, hogyha egy megválasztott képviselő nem megy el az ülésre, attól még (egy ideig) nem veszíti el a mandátumát, mert egy éven belül esküt tehet, így pedig hivatalos lesz a képviselősége. Azaz, néhány ellenzéki képviselő teljesen értelmetlen és üres gesztusa, hogy nem veszik át azonnal mandátumukat. Hiszen előbb-utóbb úgyis átveszik, mert addig a törvény értelmében fizetést sem kapnak, ráadásul egy idő után a mandátumukat is elvesztik. Azt meg nem akarják.

Az elmúlt napokban több ellenzéki párti politikus arról beszélt, hogy nem veszi át a mandátumát, vagy éppen nem vesz részt az alakuló ülésen. Az egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok között nem próbálunk meg kiigazodni, pláne valamilyen logikai láncolatra felfűzni azokat. Ehelyett megnézzük, hogy pontosan milyen szabályok is vonatkoznak egy újonnan megválasztott képviselőre, és milyen szankciókkal járhat, ha valaki mondjuk tényleg nem veszi át a mandátumát itthon, vagy éppen külföldön.

Az ellenzéki képviselők egy része gyakorlatilag kocsmának nézi a parlamentet Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Eskü nélkül nincs tiszteletdíj, egy év után a mandátum is elvész

Mint minden demokráciában, így Magyarországon is a szabad mandátum elve érvényesül egy-egy képviselő esetében - mondta Szánthó Miklós az Origónak. Az Alapjogokért Központ vezetője kifejtette, hogy ez azt jelenti, hogy a már megválasztott képviselő nem utasítható, így formálisan nem kényszeríthető arra sem, hogy átvegye megbízólevelét, részt vegyen az alakuló ülésen vagy letegye a képviselői esküt.

Az a képviselő viszont, aki nem tesz esküt, nem gyakorolhatja jogait, nem szavazhat és elvileg tiszteletdíj sem jár neki, viszont pártját egy képviselői helytől - ha ideiglenesen is, de - megfosztja.

Egy éven belül leteheti az esküt, ha viszont egy évig egyáltalán nem vesz részt az Országgyűlésen, mandátumát, megbízatását elveszti. A nyugati demokráciákban is hasonló a gyakorlat: ha valaki bekerül egy választott testületbe, és ott semmilyen munkát sem végez, adott esetben meg sem jelenik, akkor egy idő után elveszti az azzal járó "előnyöket" - mondta a jogász.

Nem kötelező ott lenni

Az országgyűlési képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az
Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be - minderről már ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt az Origónak. Az alakuló ülésen a jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzők – mint mandátumvizsgáló bizottság – a választási iratok (választási bizottságok jegyzőkönyvei, képviselőknek a megbízás elfogadására, illetőleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét - tette hozzá.

A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően – az alakuló
ülésen – esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

Az alakuló ülésről távollevők, továbbá az előírt törvényi rendelkezések szerint igazolt képviselők az Országgyűlés előtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt

- mondta az alkotmányjogász.

A megválasztott képviselőnek nem kötelező részt vennie az alakuló ülésen Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ez nem egy kocsma

Szánthó Miklós elmondta, hogy az a jogszabályokkal és az írott joggal is teljesen ellentétes, ha valaki az országos listás mandátuma átvétele után lemond, majd pedig egy azt követő időpontban az adott párt országos listájáról újra mandátumra tartana igényt. Ennek az oka, hogy a lemondással nem jelöltté minősül vissza, hanem egyszerűen "volt képviselő" lesz - azaz lemondás esetén jelölti státusza nem éled újra, ami alapján mandátumra tarthatna igényt.

Az Országgyűlés nem egy sarki vendéglátóipari egység, ahol ki-ki kedve szerint ki- és bejárkálhat

- fűzte hozzá az Alapjogokért igazgatója.

Szánthó Miklós mindezzel arra utalt, hogy sajtóinformációk szerint Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd listavezetője azt tervezte, hogy leteszi a képviselői esküjét, majd lemond, de egy számára sikertelen önkormányzati választás után visszatérne a parlamentbe. Mindezt úgy vitelezte volna ki, hogy egy olyan politikusnak adja át a mandátumát, akiben teljesen megbízik, és az majd a javára lemond másfél év múlva.

Ez a helyzet más európai országokban

Magyarországgal szinte megegyezik a képviselők hivatalba lépése többek között Szlovákiában, Nagy-Britanniában, Luxemburgban. Mindegyik országban esküt kell tenniük a parlamenti képviselőknek. Abban az esetben, ha nincs ez az eskü, akkor automatikusan nem lesznek képviselők, így addig jogaikat sem gyakorolhatják, és tiszteletdíjat sem kapnak.

A német parlamentben attól az időponttól kezdve számít képviselőnek valaki, ha a parlamenti iroda visszaigazolja a mandátumát. Ennek a visszaigazolásnak azonban meg kell történnie az új parlament összeülése előtt. Ha a megválasztott politikus ezt nem veszi át, értelemszerűen nem lesz képviselő, nem szavazhat, és nem kap fizetést.

A spanyol alsóház házszabálya sajátos módon rendelkezik a feltételekről. A mandátum megszerzéséhez a megbízólevél elhelyezése, a szükséges nyilatkozatok megtétele és a képviselői eskü együttesen szükséges. Ugyanakkor a házszabály arról is rendelkezik, hogy a képviselő megválasztásától kezdve gyakorolhatja az őt megillető jogokat. Bár erre nem volt példa, de perelhető az a képviselő, aki a feltételek elmulasztása ellenére is gyakorolja képviselői jogát vagy felveszi a képviselői fizetését.

A nem uniós ország, Svájc szigorúan rendelkezik a képviselői esküről. Ha nem tette le az esküt, és ebben nem objektív körülmények akadályozzák, vagyis nem hajlandó igazolni a mulasztását és később sem esküt tenni, akkor egyszerűen elveszti a mandátumát.