Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kedden Trócsányi László igazságügyiminiszter-jelöltet és Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség várományosát hallgatja meg az Országgyűlés európai ügyek bizottsága. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelöltet a nemzeti összetartozás bizottsága és a nemzetbiztonsági bizottság hallgatja meg. Semjén Zsoltot pedig az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága hallgatja meg.
Ismertették elképzeléseiket kinevezés előtti hétfői bizottsági meghallgatásaikon az új Orbán-kormány miniszterjelöltjei. A hétfőn kezdődött meghallgatások kedden is folytatódnak több bizottságban.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterjelöltje a Stop Soros javaslat szigorítását emelte ki.
Változatlan célok melletta változó körülményekre tekintettel kell szigorítani - mondta. A jogszabálynak minden olyan tevékenységet meg kell akadályoznia, amelynek célja, hogy Magyarország területére a magyar törvények megkerülésével, a nemzeti szuverenitás megsértésével, illegálisan hozzanak be bevándorlókat. Mint mondta, jelenleg külföldről támogatott szervezetek nyújtanak segítséget ehhez.
Hozzáfűzte:
az alaptörvény módosításában is többre törekednek, mint 2016-ban
az ellenzék által nem támogatott előterjesztésben, az új feladatokhoz ugyanis a kormánynak széles körű felhatalmazásra van szüksége. Beszámolt arról is, hogy a kormány az igazságügyi tárca előterjesztéseit várhatóan május 23-án, az alakuló ülésén vitatja meg, így azok június elején kerülhetnek a Ház elé.
Szerinte nemzetközi fronton is folytatódik majd a vita a bevándorlás kérdésében, hiszen az uniós polgárok jövőre, az európai parlamenti választáson mondhatnak először véleményt a kérdésben, a brüsszeli döntéshozók pedig még az előtt megpróbálják jogszabályokban visszavonhatatlanná tenni javaslataikat. Leszögezte ugyanakkor: ezt nem fogják hagyni, és ebben az ügyben a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek is lesz munkája.
Európában egyedülálló, példaértékű intézménynek nevezte a nemzeti konzultációt,
amelynek segítségével eddig is kialakították a kormányzás alapköveit jelentő egyetértési pontokat, a segély helyett munka alapelvét, a család- és gyermekvállalás elsődleges kérdéssé tételét, az illegális bevándorlás megállítását. Utóbbiról elmondta, ha szükséges, a témában tartanak még konzultációt.
Megjegyezte: a korábbi, erről szóló nemzeti konzultáción kétszer annyian vettek részt, mint ahányan a legnagyobb ellenzéki pártot támogatták a választáson, és szerinte az április 8-i eredményt is befolyásolta, hogy a kormány kikéri az emberek véleményét.
A Miniszterelnökség élére jelölt Gulyás Gergely
tíz évre szóló Budapest-stratégiáról
beszélt. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte.
A bizottsági meghallgatáson a honvédelmi miniszteri posztra jelölt Benkő Tibor fontosnak nevezte a NATO-val és a visegrádi országokkal kiépített együttműködést. Változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát Pintér Sándor. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt továbbra is a magyar érdek képviseletét nevezte a legfontosabb célnak.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje a jelenlegi demográfiai trend megfordítását, a munkaalapú társadalom építését emelte ki.
Az egészségügyről szólva Kásler Miklós azt mondta, kiemelt célként kell kezelni a népegészségügyet, amelyhez pontos struktúra, terv, feladat és a felelősség meghatározás szükséges, és
alapvető fontosságúnak tartja az országos intézetek megerősítését is.
A miniszterjelölt szerint szükség van az alapellátás viszonyrendszerének újragondolására és rendkívüli megerősítésére, ehhez kapcsolódóan a sürgősségi ellátás és mentés átszervezésére. Kiemelte továbbá, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrákszűrés elindításához, amely "néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat".
Trócsányi László igazságügyiminiszter-jelölt a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejezéséről beszélt.
Azt mondta: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, 1949-ben ugyanis a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, amely jogállamisági keretet adott.
Közölte: büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot.
"Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük" - jelentette ki.
A leendő agrárminiszter, Nagy István ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába. azt mondta:
az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának a növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség.
A technológiai és innovációs tárca élére jelölt Palkovics László a magyar tulajdonú vállalatok súlyának növelésétről beszélt.
Kifejtette: bár a cégek 97 százaléka magyar tulajdonú vállalat, mégis kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő, mint a 3 százaléknyi multinacionális cég, ezért a magyar cégek termelékenységének növelését szorgalmazta az innováción és az új technológiák alkalmazásán keresztül.
A feladatok közé sorolta a magyar tulajdonú globális értékláncok és magyar márkák építését, ahogy a multicégek megtartását is az országon belül, és esetükben a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevonzását, a magyar tulajdonú vállalatok, mint lokális partnerek segítségével.
Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a közvagyon gyarapításáról szólt.
Azt mondta: a nyolc évvel ezelőtt hivatalba lépett kormány előbb
megállította az állami vagyon kiáramlását, majd a stratégiai elemeket visszaszerezte.
A tárca nélküli miniszterjelölt főbb feladatai között kiemelte az állami vagyonon belül azonosítani azokat a területeket, amelyek húzóágazatokká válhatnak, és amelyekhez szakpolitikai érdek fűződik, továbbá azoknak a vagyonelemeknek a kijelölését, amelyekre az államnak nincs szüksége.
A hosszú távú vagyonpolitika kidolgozásához a jelenlegi gazdasági helyzet megfelelő, túl van az ország az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságán - vélekedett a miniszterjelölt. A magyar gazdaságpolitika jó irányba halad, és globális szinten is kedvezőek a kilátások - tette hozzá.
Aktív tulajdonosi joggyakorlást lát szükségesnek a miniszterjelölt azokon a területeken, ahol alapvető az átalakítás igénye, például az egységes közműellátás tekintetében. Bártfai-Mager Andrea szerint meg kell erősíteni az állami részvételt a feltörekvő iparágakban is.
A jövőben is a magyar érdek lesz az ország külpolitikájának egyetlen vezérelve - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt hétfőn kinevezése előtti meghallgatásán, a parlament külügyi bizottságában. Magyarország külpolitikáját nem mások fogják írni, azt kizárólag a magyar érdekek fogják meghatározni - hangoztatta a politikus, a feladatok közé sorolva az ország szuverenitásának, biztonságának és a magyar identitásnak a megvédését. Kiemelte azt is, hogy szeretnék kivenni a részüket a keresztény kultúra megőrzéséért folytatott küzdelemből.
A miniszteri posztot eddig is betöltő politikus jelezte: a magyar versenyképesség dinamikus javulását ezután is folyamatosan alá akarják támasztani külgazdasági eszközökkel. Hangsúlyozta, hogy a célok elérése a jövőben sem lesz konfliktusmentes, de minden olyan konfliktust vállalni fognak, ami mindehhez szükséges. A zsinórmérték az, hogy "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" - fogalmazott Szijjártó Péter, közölve:
egyetlen Magyarország elleni támadást sem fognak figyelmen kívül és szó nélkül hagyni.
A miniszterjelölt beszélt a migrációról, jelezve: Magyarország határozottan fel fog lépni az ellen, hogy az Európai Unió magáévá tegye az afrikai álláspontot, ahogyan küzdeni fog az ellen is, hogy alapvető emberi jogként állítsák be a határsértéseket. Azt is mondta, hogy Magyarország fenntartja szerepvállalását a nemzetközi terrorellenes küzdelemben.
Az EU-ra kitérve azt ígérte, harcolni fognak az ellen a "hazug beállítás" ellen, amely szerint az EU-tól érkező forrás valamilyen könyöradomány, "nyugati barátaink jófejsége" lenne.
Az EU-s források Magyarországnak szerződések alapján járnak -
tette világossá, megjegyezve, hogy a Magyarországra beérkező uniós pénzek 70 százaléka különböző csatornákon keresztül nyugati-európai vállalatokhoz jut vissza.
