A képviselő közölte: ha ezt sikerül a törvénybe foglalni, már nem fordulhat elő, hogy különböző stratégiák kockázati tényezőként említsék például a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Arra utalt, hogy
2015-ben a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia tervezete a székelység autonómiatörekvését bűnügyi jelenségként jellemezte,
amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára.
A vitatott bekezdés végül nem került be a stratégiába, de - amint azt korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette - ennek ellenére alkalmazzák.
Csoma Botond tudatta: a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkáraként feltett kérdésére azt a választ kapta a szolgálat egyik vezetőjétől, hogy
Székelyföld területi autonómiájának a követelését nem tekinti kockázati tényezőnek a titkosszolgálat,
míg az a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedik.
A meg nem nevezett SRI-vezető
az autonómiatervezet parlamenti benyújtását is a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulásának tekintette.
Szerinte az autonómia követelése csak akkor lenne kockázati tényező, ha követelői a demokratikus folyamatokba nem illeszkedő cselekedeteket tennének.
Csoma azt is elmondta, hogy az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történt megfigyelése kapcsán azt a választ kapta:
a határ menti települések migrációs kockázatai miatt van szükség esetenként ilyen megfigyelésre.
Amikor nevet nem említve ugyan, de Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester féléves nemzetbiztonsági megfigyelésére kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a megfigyelést esetenként az is indokolhatja, ha a SRI úgy ítéli meg:
valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával léphet kapcsolatba.
Csoma Botond a januárban meghalt Verestóy Attila helyét vette át a SRI-t felügyelő bizottságban.
Egyes - nacionalista hangvételű - román nyelvű portálok élesen bírálták, hogy román és magyar állampolgársággal is rendelkező politikus került a titkosszolgálat bizottságába.