A miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (egyben tárca nélküli miniszter) mellett tíz miniszterrel és két tárca nélküli miniszterrel kezdi működését a negyedik Orbán-kormány. A miniszter- és tárca nélküli miniszterjelöltek pénteken tesznek esküt az Országgyűlésben. Most bemutatjuk a tárcák új vezetőit.
Gulyás Gergely lesz a Miniszterelnökség vezetője Lázár János helyett. Gulyás 1981-ben Budapesten született. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett. 2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. A 2010-es választásokon Vas megyei területi listáról jutott be az Országgyűlésbe. A 2002-2010 között elkövetett jogsértéseket (köztük a 2006. őszi tiltakozások során történteket) vizsgáló parlamenti albizottság elnöke,
az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke, 2011-2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke volt.
Azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, és ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában. Ő terjesztette be a „lex Biszku"-nak is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit", az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni. 2017-18 között a Fidesz-frakcióvezetője. A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett.
A megalakuló kormány a jövőben is nemzeti érdeknek tekinti Magyarország európai uniós tagságát - jelentette ki a Miniszterelnökség leendő vezetője. Az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán Gulyás Gergely azt mondta:
mindez megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban.
Tíz évre szóló Budapest-stratégia mielőbbi elfogadását nevezte meg egyik fő feladataként Gulyás a parlament igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát továbbra is Rogán Antal vezeti. Rogán 1972-ben Körmenden született. 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán diplomázott. 1992 és 1995 között a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz országos listájának 24. helyéről került be az Országgyűlésbe. 2002 októberében Belváros-Lipótváros önkormányzatában szerzett mandátumot, ahol a Fidesz–KDNP frakcióját irányította 2004 decemberéig.
2006 őszén Belváros-Lipótváros polgármesterévé választották.
2012. június 2-től irányítja a Fidesz parlamenti frakcióját. Országgyűlési munkája során 2010 óta számos, a magyar családokat támogató törvényjavaslat kidolgozásában vett részt. Ilyen a rezsicsökkentés, az ingyenes készpénzfelvétel lehetővé tétele, a családi adókedvezmények bővítése, a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedések. 2010-2014 között 227 parlamenti felszólalása volt, 62 önálló és 237 nem önálló indítványt nyújtott be. 2015. október 17-étől miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Változatlan célok mellett, a változó körülményekre tekintettel
szigorítana a kormány a Stop Soros törvényjavaslaton, amelyhez az alkotmányos alapokat is meg kell teremteni
- mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterjelöltje kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A jogszabálynak minden olyan tevékenységet meg kell akadályoznia, amelynek célja, hogy Magyarország területére a magyar törvények megkerülésével, a nemzeti szuverenitás megsértésével, illegálisan hozzanak be bevándorlókat. A demográfiai fordulatról is tervez nemzeti konzultációt a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetiroda - ismertette, és célnak nevezte, hogy 2025-ig az ország a digitális kultúra tekintetében az Európai Unió első öt országa között legyen.
Az 1978-ban Komáromban született Szijjártó Péter maradt a külügyi és külgazdasági tárca élén. 1997-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Ekkor felvették a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára, ahol 2002-ben diplomázott. A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották.
A 2002-es országgyűlési választáson pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés akkori legfiatalabb tagjaként az alakuló ülésen korjegyzőként tevékenykedett. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét pártja Győr-Moson-Sopron megyei listájáról nyert mandátumot.
A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012 május végéig,
amikor is külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki. 2014. szeptember 23-tól az Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosának kinevezett Navracsics Tibort váltotta a külgazdasági és külügyminiszteri poszton. 35 éves korával ő lett Magyarország második legfiatalabb külügyminisztere.
A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter azt mondta, továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nemcsak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal kell megküzdenie a befektetőkért. Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik, és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai.
A miniszterjelöltet meghallgatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, ahol azt mondta: számos konfliktushelyzet nem a megoldás felé halad, s ezek Közép-Európa és Magyarország számára is új biztonsági kihívásokat jelentenek.
A világ instabilitása, a gazdasági visszaesések, a politikai és fegyveres konfliktusok nyomán a jövőben erősödni fog a népvándorlás folyamata.
Csak a közel-keleti és észak-afrikai térségből 30-35 millió ember, s a szubszaharai térségben is további milliók dönthetnek úgy, hogy elhagyják jelenlegi tartózkodási helyüket.
Negyedszerre foglalhatja el a belügyminiszteri széket az 1948-ban született Pintér Sándor. A nyugállományú rendőr-vezérezredes, jogász, politikus. 1991-1996 között országos rendőrfőkapitány volt. 1998-2002 között, valamint 2010 óta belügyminiszter.
Pintér Sándor változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát, amelyben továbbra is Magyarország kultúrájának, nemzeti szuverenitásának megvédésére kíván törekedni a rend és a biztonság megtartása mellett. A régi-új tárcavezető erről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának összevont ülésén beszélt.
Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte,
a rendfenntartás szempontjából az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat pedig az ország határainak megvédése.
A kormány továbbra sem szeretné, ha bármi is veszélyeztetné az állampolgárok mindennapjainak biztonságát - fogalmazott, majd aláhúzta, a jövőben is minden parlamenti párttal egyeztetni kíván a kétharmados, illetve kiemelt törvényjavaslatok benyújtása előtt.
Trócsányi László marad az Igazságügy Minisztérium élén. Trócsányi 1980-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1991-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 2000-ben habilitált. 2000-ben külügyi szolgálatba lépett, Magyarország brüsszeli nagykövetévé nevezték ki, ekkor lemondott tanszékvezetői tisztségéről. Nagyköveti megbízatása 2004-ben lejárt. Ebben az időszakban Luxemburgba is akkreditálták.
2005-ben az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagja, 2006-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnöke lett.
2007-ben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, ezt követően lemondott kamarai tisztségéről.
2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, emiatt távozott az Alkotmánybíróságtól. 2014-től igazságügyi miniszter.
A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Emlékeztetett: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság,
1949-ben ugyanis a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, amely jogállamisági keretet adott.
Közölte: büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot. "Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük" - jelentette ki.
Az 1965-ben született Varga Mihály vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumból létrejövő Pénzügyminisztériumot május 17-től. Varga 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter.
A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd
2013 márciusától nemzetgazdasági miniszter.
2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
A kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok maradnak, ennek alapja, hogy az országban munkaalapú társadalom épül - közölte pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán Varga Mihály. A politikus elmondta: a ciklus végére a kormányzat hiány nélküli költségvetést szeretne elérni. Célnak nevezte a teljes foglalkoztatás elérését, valamint a lakosság és a vállalkozások adóterheinek további csökkentését.
Az Emberi Erőforrás Minisztériumot Balog Zoltántól veszi át Kásler Miklós. Kásler 1950-ben született Budapesten. Orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg 1974-ben, azután sebészeti (1978), szájsebészeti (1988), plasztikai és rekonstrukciós sebészeti (1998), majd onkológiai (2009) szakvizsgát tett.
1981-től az Országos Onkológiai Intézetben alorvos, 1984-től adjunktus, 1986-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosa. 1992-ben nevezték ki főigazgató főorvosnak. A daganatos betegek heterogén ellátásának összefogására 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot.
Tudományos tevékenysége során 16 szakkönyvet, 7 könyvet, 76 könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt jegyzett.
Hazai és nemzetközi kongresszusok százain tartott előadást.
Kásler meghallgatásán azt mondta, kiemelt célként kell kezelni a népegészségügyet, amelyhez pontos struktúra, terv, feladat és a felelősségmeghatározás szükséges, és alapvető fontosságúnak tartja az országos intézetek megerősítését is. A miniszterjelölt szerint
szükség van az alapellátás viszonyrendszerének újragondolására és rendkívüli megerősítésére, ehhez kapcsolódóan a sürgősségi ellátás és mentés átszervezésére.
Kiemelte továbbá, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrákszűrés elindításához, amely "néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat".
Az 1965-ben született Palkovics László az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezeti majd. Palkovics 1989-ben szerzett mérnök diplomát. 1995-ben lett a Knorr-Bremse német fékrendszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója. 2001 és 2003 között az európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd
2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki.
2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. 2016. február 6-tól átvette Czunyiné Bertalan Judittól a közoktatási feladatokat is, így az EMMI oktatásért felelős államtitkára lett. 2016. december 1-jétől a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.
A magyar kis- és közepes vállalkozások termelékenységének, innovációs és versenyképességének javítását nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium legfőbb feladatának a tárcavezetői poszt várományosa. Bizottsági meghallgatásán Palkovics László hangsúlyozta: a cégek adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése mellett
az egyetemek támogatására is szükség van a kkv-k innovációs képességének erősítéséhez.
Nagy István lesz Fazekas Sándor utóda. Nagy 1992-ben a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán agrármérnöki végzettséget szerzett. 1996-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán mérnök-tanárként végzett. 2007-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Ujhelyi Imre Állattudományi doktori iskoláján PhD fokozatot kapott. 2010 óta a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, 2014 óta pedig a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára volt.
Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának a növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség - egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Nagy István közölte:
ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába
az agrárium számára a munkaerőhiány okozta feszültségek oldására.
A honvédelmi tárca élére az eddigi vezérkari főnök, Benkő Tibor kerül. Az 1955-ben született Benkő 1979-ben végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, rakéta és tábori tüzér szakán, de később tanult a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is.
Ismeri a Magyar Honvédség múltját és jelenét, a jövőt illetően pedig határozott elképzelései vannak honvédelmi miniszterként Benkő Tibornak.
A jelenlegi vezérkari főnök erről miniszteri meghallgatásán beszélt az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén.
Benkő Tibor kiemelte: 43 éves katonai múltja nyomán nem elmondásokból, hallomásokból, tankönyvekből ismeri, miről szól a katonai szolgálat. Pályája során belelátott a hazai és nemzetközi politikai irányítás, a civil kontroll, a katonai vezetés, a katonai és civil diplomácia jó, kevésbé jó és rossz példáiba is - fejtette ki. Hitvallását három szóval jellemezte: hazaszeretet, hivatástudat és elkötelezettség.
A kormány tárca nélküli minisztere lesz Bártfai-Máger Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a közvagyon gyarapításáról szólt a meghallgatásán. Bártfai-Mager Andrea elmondta:
kiemelt célja, hogy a hozzá tartozó területeken az állampolgárok jólétének növekedéséért is dolgozzanak, ne csak a nyereségességre figyeljenek.
Fontos teendő azonosítani azokat a sikeres állami vállalatokat, amelyek húzóerői lehetnek a gazdaságnak és a versenyképességnek.
Már a harmadik Orbán-kormányban is a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter volt Süli János. Meghallgatásán közölte
az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe.
A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás - közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni - hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.
Tárca nélküli miniszteri rangja van az általános miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak is. Ő a nemzetpolitikáért felel a kormányban. Semjén Zsolt meghallgatásán azt mondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit az adott nemzet, nemzetrész adhat csak, s ez különösen igaz a nemzetiségek tekintetében. Kiemelte: arra törekszik, hogy ezeket az értékeket megvédjék.