Tegnap pedzegettük, hogy a Jobbik vezetése, észlelve a pártszakadás kellemetlen mellékhatásait, kommunikációs irányváltásba és offenzívába kezdett. Az elmúlt hetekben ugyanis megállás nélkül arról szóltak a belpolitikai hírek, hogy soha nem látott konfliktus lett úrrá a Jobbikban, a párton belüli csoportok az eszközöket nem válogatva támadta egymást. Majd a konfliktus robbant: a platformalapító Toroczkai László pártból való kizárását követően sorra léptek ki a pártból középvezetők, helyi politikusok, szimpatizánsok, valamint alapszervezetek tömegei oszlatták fel magukat. A Sneider Tamás-Gyöngyösi Márton-féle vezetés kapcsolt, és a héten igyekezett ellensúlyozni a párt számára napi szinten érkező negatív híreket. Hétfőn az azóta megszűnt Iránytű Intézet elemzője tisztulási folyamatnak nevezte a pártszakadást, kedden Jakab Péter szóvivő arról beszélt, nemhogy szakadás, de még lemorzsolódás sincs, hiszen másfélszer annyian léptek be mostanában a pártba, mint ki, amit elnöke, Sneider Tamás is megerősített.
Magyarán a Jobbik vezetése a párt legsúlyosabb válságának közepén elkezdte pozitív üzenetekkel bombázni a nyilvánosságot annak érdekében, hogy a rendkívül feszült helyzetet valamiképpen kezelje.
Ennek egyik csúcspontja a bőnyi alapszervezetnek csodálatosan időzített megalakulása volt. Csakhogy nem ez az egyetlen módszere a Jobbik vezetésének arra, hogy megpróbálják megakadályozni a párt szétesését.
Nem nehéz észrevenni, hogy a „minden a legnagyobb rendben van” kampánnyal párhuzamosan a Jobbik-közeli médiafelületek kőkeményen támadják a „renitens” jobbikosokat. Ennek korábban is voltak jelei, elég csak azt a valamivel több mint egy hete a Zsúrpubi nevű jobbikos oldalon megjelent, szovjet hagyományokat hűen követő, lejárató anyagot idehozni, ami ügynöknek, kémnek állította be Toroczkait, sőt a „pártba való beépüléséről” írt.
A minden valószínűség szerint pártmegrendelésre készülő, lejárató írások azóta látványosan elszaporodtak a párt közeli médiumokban, jelezve, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van.
Elég csak ezeknek a párt által irányított portáloknak a szalagcímeiből szemezgetni. Nézzük először a Zsúrpubit:
A párt másik médiaökle sem akart lemaradni a Toroczkaikét ekéző anyagok szállításában, nekik ilyen címeik vannak:
Első ránézésre feltűnő, hogy meglehetősen durvák, alpáriak ezek a címek, ami nem véletlen, hiszen a pártvezetésnek egyértelműen az a célja, hogy kiszorítsa a radikálisokat a pártból, így ezek az írások egyfajta üzenetként értelmezhetőek, a pártmédia pedig minden gond, erkölcsi kérdés nélkül ellátja az üzenetfal funkcióját. Nemcsak az anyagok címe, hanem ezeknek tartalma és hangvétele is kifejezetten durva, emlékeztetve az egykori szocialista állampárt módszereire.
Novák Előd láthatóan elemében van, és élvezi, hogy végre két év után kijött a fényre, tévében szerepelhet, sajtónak nyilatkozik – harsogja a Zsúrpubi egyik anyagában. Rendszerint nem kímélik olvasóikat a személyeskedéstől.
Már alig várjuk ezt a fantasztikus zászlóbontást. Csak reménykedni tudunk abban, hogy ott lesz az egész csipet csapat. Reményeink szerint Morvai Krisztina mond majd egy még soha nem hallott, szuperizgalmas „szemkilövetős” beszédet a mellényes Gaudi bátorító és megerősítő tekintete mellől, miközben Novák Előd kurucosan, terepszínű overallban és surranóban fog bemasírozni a rendezvényre, mint a magyar honvéd ideáltípusa.
– írja primitív stílusban az újjobbikos portál.
Miért van erre szükség, mi az oka ennek? A stílus, a módszer és az üzengetésnek az ilyen fajta stílusa egyaránt egy irányba mutat:
A Jobbik vezetésében komolyan tartanak Toroczkai Lászlótól, valamint mozgalmának sikerességétől, ezért megpróbálják a legdurvább eszközökkel lejáratni a politikust és csoportosulását. Ennek első számú eszköze a politikailag vezértelt pártsajtójuk, amely hűen teljesíti a rászabott feladatott: mocskos stílusú lejárató anyagokat gyártanak futószalagon a pártot otthagyó radikálisok ellen.
Nem először, emlékezetes, Toroczkai és Novák az elnökválasztási kampány hajrájában számolt be arról, hogy a pártközpontból komoly támadásukat intéztek személyük ellen, és megpróbálták hitelteleníteni őket.
Visszatérve a jobbikos kommunikációs offenzíva „minden rendben” részéhez, akárcsak pár napja, ismét új jobbikos alapszervezetek alakultak, derül ki a párt közösségi oldaláról. Korábban kicsit utánajártunk a bőnyi csoport váratlan és tökéletesen időzített feltámadásának, találtunk érdekes körülményeket. Mint például a településen volt már szervezete a pártnak, 2017 elejéig egészen biztosan, úgyhogy közel sem számít a dolog újdonságnak. Meg amúgy is
elég életszerűtlen, hogy sorra hagyják ott a pártot középvezetői, tagjai, szimpatizánsai, sorra oszlatják fel magukat az alapszervezetek, a pártszakadás bekövetkezett, erre hirtelen elkezdenek burjánzani az új alapszervezetek.
Pedig a Jobbiknál így van: a napokban a Heves megyei Tarnaszentmiklóson és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karcsán is hirtelen lett csoportja a pártnak. Sokatmondó, hogy utóbbit öt fő részvételével alakították meg csupán, legalábbis a párt Facebook-oldalára feltöltött kép tanúsága szerint. Igaz, Tarnaszentmiklóson alig több mint 800-an, Karcsán pedig kétezren élnek.
Gyanúra adhat okot, hogy Vonáék korábban eljátszották már ezt az alapszervezet-alapítósdit, amikor 2017 végén volt egy alapszervezet-feloszlatási hullám. Tavaly decemberben is tehát a jobbikos pártviszályokról szóltak a hírek, és akkor csodával határos módon megalakult a párt ebesi szervezete – öt fővel. Megkérdeztük a Jobbiktól, hogyan lehetséges ekkora véletlen, amire a következőket válaszolták akkor:
Az elmúlt időszakban sok helyen alakult új Jobbik-alapszervezet. Ezekről adunk hírt a központi Facebook-oldalunkon, minden nap egyről. Ma pont az ebesi volt a soron, az ezt megelőző napokban meg a balatonszárszói és kéki alakulásról került ki időzített poszt.
Nagyon úgy néz ki, hogy akkor jönnek létre új csoportok, amikor nagy balhé van a pártban. Ebben pedig valami egészen biztosan nem stimmel.