Mint arról az Origo beszámolt, kigyulladt egy műszaki berendezések raktározására szolgáló háromezer négyzetméteres raktárépület Budapesten, a Frangepán utcában. A katasztrófavédelem mobil laborja egészségre káros értéket semmilyen anyagból nem mutatott ki - olvasható a szervezet honlapján.
Ennek ellenére utánajártunk, hogy egy ilyen tűz során milyen veszélyes anyagok kerülhetnek a levegőbe.
A számítástechnikai eszközök égése során a legveszélyesebb égéstermék keletkezhet higanyból, kadmiumból és dioxinból. A higany gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel.
A kadmium pora, gőze rákot okoz, és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő, és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot, majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel.
A dioxin rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. A vietnami háborúban lomtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.)
Szintén veszélyes lehet az elektronikai eszközökben lévő ólom, báriumvegyületek, berillium és PBDE. Az utóbbi műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett a koncentrációja az anyatejben.