Kedden az Országgyűlésben a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás veszi kezdetét. A változtatás célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését.
Az alaptörvény hetedik módosításának vitájában először csak az előterjesztői nyitóbeszéd és a vezérszónoki felszólalások hangozhatnak el, majd elnapolják a vitát.
A képviselők ezt követően folytathatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáját. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénycsomaggal a kormány meg akarja akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.
Az illegális migráció szervezése nemzetbiztonsági érdekeket sértő bűncselekménynek számít, ezért a magyar államnak kötelessége fellépni ezzel szemben, meg kell tiltani, szankcionálni kell ezt a tevékenységet – mondta korábban Orbán Viktor a Stop Soros törvénycsomagról szólva.
A miniszterelnök az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatról úgy fogalmazott:
ahhoz, hogy meg lehessen védeni Magyarországot az illegális bevándorlással szemben, új szabályokat kell alkotni,
amelyek egyértelműsítik a magyar jogi rendelkezéseket, és képesek a Brüsszelből érkező támadásokat visszaverni.
A kormányfő szerint Brüsszel emberi jogi kérdésnek tartja a migráció szervezését, pénzügyi, jogi támogatását, Magyarország viszont nemzetbiztonsági kérdésként tekint erre, ezért így is kell kezelni, fel kell lépni ellene, mert így lehet megvédeni a magyar emberek biztonságát.
Magyarország készen áll a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatos vitákra, ezeken pedig minden esetben az ország biztonsági érdekeit fogja szem előtt tartani – közölte korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba úgy fogalmazott:
a parlamenti választás végeredményével a magyarok egyértelműen megüzenték, hogy meg kell védeni Magyarországot az illegális bevándorlástól.
A kormány arra kapott felhatalmazást április 8-án, hogy minden lehetséges eszközzel védje meg Magyarországot az illegális bevándorlástól.
A Stop Soros tervezete alapján az illegális migrációt támogató, külföldi forrásokból működő szervezeteknek regisztrálniuk kellene magukat, külföldi forrásaik után pedig illetéket kellene fizetniük, amit a kormány határvédelemre fordíthatna.
Az előterjesztés szerint emellett 5 és 90 nap közötti elzárással lenne büntethető az, aki szervezetten segíti az illegális bevándorlókat abban, hogy Magyarországon tartózkodási engedélyhez jussanak vagy menedékjogot szerezzenek.
Egy év szabadságvesztést kaphatna az, aki pénzzel támogatja, vagy pénzért cserébe segíti az illegális migrációt. Azt pedig akár ki is tilthatják Magyarországról, aki úgy szervezi az illegális bevándorlást, hogy háttéranyagot készít, vagy a hatóságok kijátszása érdekében határmegfigyelést szervez.
A miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a tervezettel kapcsolatban itthon és Brüsszelben is nagy vitára számítanak, a kormány azonban minden esetben Magyarország biztonságát tartja majd szem előtt. „Meg kell erősítenünk a politikai páncélunkat az illegális bevándorlás ellen, már csak azért is, mert miközben Magyarország minden eszközzel a határait védi, Brüsszelben véglegesíteni akarják a betelepítési kvótát" – fogalmazott Dömötör Csaba.
A törvénytervezetet várhatóan július közepéig fogadhatja el az Országgyűlés.
A parlament emellett az illegális bevándorlással kapcsolatos alaptörvény-módosításáról is dönt majd. Az erről szóló törvény vitája is kedden kezdődik meg. Trócsányi László korábban azt mondta, az alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el.
A miniszter hangsúlyozta, az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik.
Ezen módosítást azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amely „nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá"
– fogalmazott.
Hozzátette: európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, valamint Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága sem korlátozható. Az illegális bevándorlással kapcsolatban az igazságügyi miniszter kiemelte,
„kimondásra kerül az idegen népesség betelepítésének tilalma, a módosítás megerősíti azt a nemzetközi jogban bevett alapelvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni azt, hogy területén ki élhet".
A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve – ismertette. A miniszter szerint a módosítás indoka, hogy a menedékkérők, migránsok döntő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkeznek Magyarország határára, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi kérelmet előterjeszteni.