Megúszhatja a börtönt Frankenstein tanár úr

Megszüntették a nyomozást annak a keszthelyi tanárnak az ügyében, akinek a biológia-szakkörein élő állatokat is boncoltak a diákok - írta meg a Bors.

Élő csibét boncoltatott diákjaival a keszthelyi Vajda János Gimnázium egyik tanára. Ezt rögzítették is, amit márciusban hoztak nyilvánosságra.

A felvételen egy közvetlenül a kikelés előtt lévő, majdnem kifejlett csibét fordítottak ki a tojásból a tanulók a tanár instrukciói alapján. Az állat láthatóan lélegezni próbál, apró lábával rugdos. Egy döbbent lány azt mondja:

jaj, csipog",

mire dr. G. Zsolt azt feleli:

tökmindegy, úgyis elvérzik már szegény"

- olvasható a Borsban.

A diákok körében Frankenstein tanár úrnak becézett pedagógusnak nem ez volt az első ilyen tette.

Évekig okozott kegyetlen fájdalmakat állatoknak

csak azért, hogy szó szerint élő példával szemléltesse a tananyagot.

Nyúl, skorpió, gőte, papagáj, tengerimalac és egy vaddisznó fejet is láthattak a tanulók az asztalán.

Egyszer egy albínó karmosbékába vezetett áramot Frankenstein tanár úr reflexvizsgálat miatt.

Amikor a felvétel nyilvánosságra került egy jogi szakértő azt mondta, dr. G. Zsolt akár 7 és fél év börtönt is kaphat. Többen pedig az iskola vezetőségének felelősségét firtatták. Feljelentették a tanárt. El is indult a nyomozás, amit június végén megszüntettek azzal az indokkal, hogy a nyomozás

tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény.

"Arra hivatkoztak, hogy beszerezték az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács hivatalos állásfoglalását a szakkörön megvalósított 'boncolások és leölések tekintetében', ez pedig az volt, hogy

'a biológiai szakkör keretében állatokkal kapcsolatos oktatási célú demonstráció nem minősül állatkísérletnek'.

Ha pedig nem állatkísérlet, akkor 'nem lehet szó engedély nélkül végzett állatkísérletről sem' - írta meg az újság.

A rendőrök arra hivatkoztak, hogy a BTK-ban a büntető tényálláshoz bántalmazás, és nem a „fizikai fájdalom okozása" szükséges.

"A szankció szempontjából nem az állatban elért érzet, eredmény számít, hanem az elkövető magatartása. A nyomozás során pedig azt állapították meg, hogy

a biológiai szakkört vezető tanár nem tanúsította azt a magatartást, melyet a jogalkotó a bántalmazás fogalmaként definiál és kriminalizál.

Így szerintük a tanár szándéka nem irányult bántalmazás megvalósítására" - fogalta össze a Bors.

Az állatvédők számára érhetetlen, hogy élő állatok felboncolása, amely nyilvánvalóan nagy fájdalmat jelent az állatoknak, miért nem állatkínzás.