Józsefváros fejlődése szempontjából milyen jelentőséggel bír az időközi polgármester-választás? Mi a választás legfőbb tétje?
A legfőbb tét, hogy folytatódik-e az a kiszámítható és stabil fejlődés, mint ami az elmúlt nyolc évben lezajlott, vagy pedig visszafordul a kerület egy olyan irányba, aminek révén veszélybe kerül az elért közbiztonság, vagy éppen hajléktalantanyává válik Józsefváros. Továbbra is biztonságos és rendezett várost szeretnék építeni.
Fontos emlékeztetni arra, hogy a balliberális városvezetéstől 11 milliárd forintos adóssággal vettük át a kerületet. Jelenleg Józsefvárosnak nincs adóssága, a költségvetése kiegyensúlyozott, stabil, a büdzsé egynegyedét fejlesztésre tudjuk költeni.
Ez óriási különbség ahhoz az időszakhoz képest, amikor az eladósodás ellenére sem történt pozitív változás a kerületben.
Ahhoz, hogy a kerület tovább fejlődhessen, elengedhetetlen, hogy a kormánynak, a főpolgármesternek, az országgyűlési képviselőnknek és a polgármesterünknek jó kapcsolata legyen egymással, és konstruktívan tudjanak együtt dolgozni. Olyan szakaszba értünk, amikor a saját forrásból megoldható fejlesztéseket elvégeztük, így pusztán önkormányzati forrásból nem tudnánk folytatni a dinamikus fejlődést, ehhez mindenképpen kormányzati segítségre van szükség.
Minek köszönhető a közbiztonság látványos javulása, ami az elmúlt években megtörtént?
Nyolc évvel ezelőtt a legfontosabb lépésünk a közbiztonság javítása volt. Ehhez nyilván kaptunk állami segítséget, de a kamerarendszer kiépítésével és a rendőrség megerősítésével nagyot léptünk előre. Csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, a nyomozati eredmények javultak. Van polgárőrségünk, teljes létszámban működik a rendőrkapitányság és a közterület-felügyelet, amelyek hatékonyan tudnak fellépni. A fejlesztések is javították a közbiztonságot.
Egyre inkább családok veszik birtokba azokat a köztereket, ahol korábban jelentős számban inkább drogosok, prostituáltak és hajléktalanok voltak, bár megjegyzem, itt azért még van tennivaló.
Míg korábban tízből hét ember elvágyódott a rossz közbiztonság miatt Józsefvárosból, addig ma már megfordult ez az arány.
Józsefvárosban tíz lakosból heten azt mondják, hogy szeretnek itt élni, biztonságosnak tartják a várost, és nem akarnak elköltözni. Sőt, egyes nemzetközi lapok kiemelt turisztikai célpontként ajánlják a nyolcadik kerületet.
Hogyan folytatódhat Józsefváros évről évre való lendületes fejlődése?
A városrészekhez soha nem ad hoc jelleggel nyúltunk hozzá, hanem mindig szisztematikusan, egymásra épülő fejlesztési ütemezésben. A Józsefváros újjáépül elnevezésű programunk 2010-ben indult az intézményeink – bölcsődék, óvodák, Auróra szakrendelő – felújításával, majd a közterek megújításával folytatódott, amelynek köszönhetően minden nagyobb közterünk és sok utca is megszépült. Harmadik lépcsőben megkezdődött a társasházak rendbehozatala.
Három év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, 3,5 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, nemrég döntöttünk az idei egymilliárdos forrás újabb 500 millió forintos kiegészítéséről.
Ha ez a tendencia folytatódik, akkor rövid idő alatt minden társasház megújulhat a kerületben.
Mindezeken túl az elmúlt években a város különböző részein elindítottuk a városrehabilitációs programokat: a Corvin-Szigony projektet, a Palotanegyedben az Európa Belvárosa Programot és a Magdolna-negyed rehabilitációját, és kiemelten nagy hangsúlyt fektettünk a közbiztonság javítására.
Melyek a legfontosabb fejlesztések a jövőben?
Jövőre indul az Orczy-negyed rehabilitációja, amely a következő három év legfontosabb fejlesztése lesz, volumenében hasonló, mint a Magdolna-negyed felújítása. Erre kétmilliárd forint állami támogatást kaptunk, amelyet a kerület félmilliárd forinttal egészített ki.
Emellett már döntés van a Csarnok- és a Népszínház-negyedek felújításáról is, amelyekhez szükség lesz az állam és a főváros segítségére is.
Továbbá strand és gyógyfürdő épülhet a volt józsefvárosi pályaudvar területén, a koncepciótervek szerint a körülbelül tízmedencés fürdő egyidejűleg mintegy félezer ember befogadására lenne alkalmas. A vizsgálatok szerint a terület alkalmas arra, hogy ott fürdő létesüljön, és a felmérések szerint ezt tízből hat józsefvárosi támogatja. A beruházás előtt a területet rekultiválni kell, a kútfúrás a becslések szerint 200-300 millió forintba kerülhet, ehhez a terveink szerint állami segítséget kérünk majd.
A városban még számos kihasználatlan lehetőség rejlik, amelyeket szeretnénk megvalósítani. A Blaha Lujza tér felújítása a fővárossal közösen történik, részt veszünk az egyeztetésben. Megvalósul a műemléki védettséget élvező Corvin áruház homlokzatának felújítása is, amelyet az önkormányzat fog végrehajtani.
Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a köztisztasági kérdésekre.
Már idén is 100 millió forinttal költünk többet erre a területre, mint 2017-ben. Az emberi erőforrás hiánya minket is érint. Az itt élő lakosság ennek ellenére joggal várja el, hogy áttörést érjünk el ezen a területen.
Ellenfele korábban részt vett-e a kerület életében, vagy csak most ugrott be a politikába?
Győri Péter 1990-2002 között az SZDSZ fővárosi képviselőjeként egyszer sem emelte fel a szavát a kerület eladósítása ellen.
Nem emelte fel a szavát az ellen, hogy a korábbi szociálliberális városvezetés egy drog-és hajléktalantanyát csinált a kerületből.
Most pedig álfüggetlenként eladva magát akarná visszafordítani a kerületet arra az útra, amiről már korábban világosan kiderült, hogy nem az itt élők érdekeit szolgálja, hanem csupán pár kisebbségi csoport számára nyújt hasznot.