Az Európai Unióban eltöltött közel tizenöt év alatt ugyanis tudomásul kellett vennünk, hogy az úgynevezett fejlett Nyugat csak másodosztályú tagokként tekint ránk – mondta Schmidt Mária az interjúban, aminek a magyar változata a Látószög blogon olvasható. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az Európai Unió jelenlegi válságában ugyanakkor megértettük, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a krízis megoldását rájuk hagyjuk.
Saját javaslatokkal kell előállnunk.
A konferenciának az volt a célja, és ezt a célt el is értük, hogy megmutassuk, Kelet-Európában már elkezdődött a XXI. század. Mi vagyunk azok az országok, amelyek az utóbbi évtizedek tapasztalatainak teljes arzenáljával felvértezve akarnak megfelelni a XXI. század kihívásainak – mondta Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette, ha 2004-ben egyesülés történt volna, akkor abból egy egységes Európa jött volna létre. De ez nem történt meg, ahogy Németország sem lett egy egységes Németország.
Ma is jól érzékelhetően létezik egy Nyugat- és egy Kelet-Németország, hasonlóan ahhoz, ahogy van egy Nyugat- és egy Kelet-Európa.
Nyugat-Európa továbbra sem kezel bennünket egyenrangú partnerként. Ebből számos dolog következik – mondta a történész.
A nyugati uniós országok képviselői azt hiszik, hogy nekünk az a dolgunk, hogy visszakérdezés nélkül átvegyük az ő értékrendjüket. Ugyanakkor ők semmit sem hajlandóak tőlünk – a mi sok szenvedés árán szerzett történelmi tapasztalatainkból – tanulni.
Még csak nem is kérdeznek. A véleményünk egyáltalán nem érdekli őket.
Mindig csak ki akarnak oktatni bennünket. Ennek következményeként ma távolabbra vagyunk az egységes Európától, mint a kétezres évek elején – mondta Schmidt Mária.
A történész szerint a német elit soha nem szerette Kohlt. Kohl kancellár számukra amolyan bárdolatlan vidéki ember volt, egy egyszerű istenhívő, aki szeretett jókat enni és inni, és aki az elit által „egyszerűnek” tartott emberekkel mindenkor megtalálta a közös hangot. Ez pedig egyáltalán nem tetszett az eneszkás elitnek – tette hozzá.
Új pártokra van szükség. A gyakorlatilag 1946 óta Nyugat-Európában fennálló kétpártrendszer eltűnőben van.
Ez Franciaországban és Olaszországban már egyértelműen megfigyelhető. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő, de egyvalami biztos: a jelenlegi nyugat-európai politikai elit cselekvésképtelenné vált. Fogalma sincs, hogy milyen problémákat kell megoldania, és milyen válaszokat kell adnia a jövő kihívásaira – hangsúlyozta a történész. Mindent változatlanul akar hagyni. Ez azonban lehetetlen. Ez az elit ugyanakkor nem akar megújulni – mondta Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum vezetője a migrációs válságról azt mondta, lassan elegünk van abból, hogy a migráció kérdésében a Nyugat három éve semmi lényeges lépésre nem tudta elszánni magát. 2015 óta azt tapasztaltuk meg, hogy az illegális migráció problémájával kapcsolatban meg akarták nekünk tiltani, hogy szabadon, normálisan beszélhessünk anélkül, hogy részükről ne kaptunk volna hideget-meleget, válogatott sértéseket, gorombaságokat.
2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs krízis megoldására benyújtott egy tervet. Most, miután bennünket ezekért a megoldási javaslatokért Nyugat-Európa mindennek lehordott, hirtelen felfedezik, hogy ez a terv jó, több ötletet is meg akarnak valósítani belőle.
Több mint három év kioktatás után a kancellár asszony hirtelen megvilágosodott, és kijelentette, hogy a magyar déli határkerítés Németországot és Nyugat-Európát is védi. Kicsit nehezen esett le neki a tantusz – mondta Schmidt Mária.