Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke a sajtótájékoztatón közölte: ezzel egy időben
megkezdték az Európai Civil Együttműködési Tanácskozás (ECET) megalakításának előkészítését is.
Ez utóbbi létrehozása annál is inkább szükséges, mert az Európai Unióban erősíteni kell a polgári kezdeményezések hatékonyságát – tette hozzá.
Mint elmondta: a mögöttük álló „szellemi honvédők” úgy vélik, hogy az EU irányítása zsákutca; ezzel szemben a nemzetállamok összessége képes biztosítani az unió erejét. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy az EU vezetése elkülönüljön a nemzetállami vezetőktől, vagyis
ne egy „Macron-Merkel tandem” irányítsa a közösség egészét.
Úgy vélekedett, hogy az európai polgárok ma már egyöntetűen azt a véleményt képviselik, hogy az unió határait meg kell védeni az illegális bevándorlókkal szemben. Ezt az álláspontot pedig figyelembe kell vennie az unió vezetésének is – mondta Csizmadia László.
Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője hangsúlyozta: üdvözlik Matteo Salvini olasz belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök találkozóját. A tárgyalás eredménye azt jelzi, hogy a Visegrádi csoport (V4) tagállamai, Ausztria után Olaszországgal is megtalálják a közös hangot – mondta.
A továbbiakban beszámolt arról, hogy Cecilia Wikström, az európai parlament petíciós bizottságának elnöke levélben tájékoztatta Csizmadia Lászlót az európai parlament migrációval kapcsolatos állásfoglalásairól.
A csatolt dokumentumok áttekintése után a CÖF-CÖKA arra az álláspontra jutott, hogy az uniós szabályozás elavult,
nem alkalmas sem az unió, sem az unió állampolgárainak megvédésére.
Észrevételeiket megküldik Cecilia Wikström mellett az Európai Bizottság elnökének is.
A levében azt is jelzik: elemzők szerint
egy lehetséges gazdasági válság küszöbén állunk,
amelynek a 2015-ben kezdődött migrációs krízis az eredője. A menekültválság kezelése olyan mértékű forrásokat vont el a tagállami költségvetésekből, amelyek nehezen pótolhatóak – fűzte hozzá.
Arról is beszámolt: az Európai Civil Együttműködési Tanácskozás jövő tavaszra tervezett megalakítását tanulmánykötettel kívánják megalapozni. Ennek megfogalmazására felkértek három neves magyar jogászt, Gaudi-Nagy Tamást, Völgyesi Miklóst és Zétényi Zsoltot. Továbbá számítanak külföldi, például lengyel gondolkodók közreműködésére is – mondta a szóvivő.