Tehát az édesapára való emlékezés gyűlöletbeszéd. (És az viszont nem gyűlöletbeszéd a Facebook-cenzorok szerint, ha a hvg kisújságírója az Origo minden dolgozójának azt kívánja, erőszakolják meg, és az sem gyűlöletbeszéd a Facebook-cenzorok szerint, ha a 888.hu újságíróit ugyanez a balliberális kisújságíró féregnek nevezi, és az sem gyűlöletbeszéd a Facebook-cenzorok szerint, ha a 888.hu olvasóit állatokként jellemzi.)
Apáti Bence, mint közismert, az egyik legnagyobb magyar balettművész, bejárta az egész világot, főszerepeket táncolt és táncol a Magyar Állami Operaházban – és emellett vállaltan konzervatív gondolkodó, egy évig a 888.hu-nál dolgozott, most a Magyar Idők főmunkatársa. Őszinte és emberi gesztus, hogy egy művészként ennyire sikeres ember ilyen büszke új életére, arra, hogy publicista – és hogy élete első vezércikke megjelent a vezető magyar napilapban. És természetes, hogy fáj neki: ezzel már nem tud – a szó jó értelmében – eldicsekedni édesapjának, a két éve meghalt nagyszerű írónak, publicistának. Ezt az őszinte és emberi gondolatot írta meg a Facebook-oldalán, és ezt nem engedte a Facebook megjelentetni. Nem engedte a Facebook megírni egy jobboldali gondolkodónak, hogy hiányzik neki az édesapja.
A cenzor egészen biztosan egy magyar cenzor, aki szándékosan vadászott, vadászik konzervatív gondolkodókra. A vezércikkét ugyanis Apáti Bence lefényképezte és bemásolta, azt külön ki kellett silabizálnia a cenzornak, tehát fel sem merülhet, hogy a liberális véleménydiktatúra számára néhány veszélyes szót automatikusan kiszúrt volna egy algoritmus.
A Facebook cenzorai a napokban újult erővel kezdték meg a jobboldali újságírók üldözését. Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét kétszer egymás után tiltották le, úgy, hogy közben nem is tudott semmit posztolni. Majd ezután jött Apáti Bence fenti üldözése. (Korábban gyakran szórakoztak a 888.hu szellemes publicistájával, Megadja Gáborral is.)
Ahogy azt korábban megírtuk már, Soros György blogja (a 444) váratlanul lebuktatta a Facebookot és a Facebookot cenzúrázó céget. Nyilván nem szándékosan,
maguk is büszkék voltak arra, hogyan zajlik a cenzúra a közösségi portálnál.
Kiderült, hogy a Facebook egy olyan céget alkalmazott a „moderálásra” (vagyis a cenzúrára), amelynek
ugyanaz a Bertelsmann a tulajdonosa, mint a német kormány migránsbarát politikáját teljes gőzzel támogató RTL-csoportnak, aminek tagja a Magyarország kormányát durván bíráló RTL Klub is.
A bevándorláspárti spekuláns pénzelte balliberális blognak nyilatkozott az az ember, aki saját bevallása szerint néhány kollegájával a magyar nyelvű Facebook ellenőrzéséért felelt. Egészen abszurd és vérlázító dolgok derültek ki: például az, hogy
Lázár János videóját, ami a bécsi migránshelyzetről szól, addig küldözgették cenzortól cenzorig, míg végre valaki hajlandó volt letiltani.
A közösségi oldal a választási kampányban az Origo két migránsok által elkövetett bűncselekményről szóló cikkét is letiltotta, majd annak az M1-nek nyilatkozó svédországi magyar nőnek a videóját is, aki
a migrációs helyzet és a biztonság hiánya miatt 40 év után költözött haza.
Akkor több cikket is írtunk erről, és Lázár János, a Miniszterelnökséget felügyelő akkori miniszter is élesen tiltakozott.
Úgy tűnt, hogy ettől a Facebook megijedt, kivették a Bertelsmann-cég kezéből a miniszter és lapunk cenzúrázását.
Néhány hónap sunyítás után azonban a cenzorok újra felbátorodtak. Mára már egyértelmű: a Facebookon csak balliberális nézeteket lehet terjeszteni, a jobboldali gondolatokat és gondolkodókat tűzzel-vassal üldözik.
Ahogy azt tették a totalitárius rendszerekben is, amelyekről Apáti Bence írt. Hiszen kiváló vezércikke éppen arról szól: ahogy a régi totalitárius diktatúrák, a nácizmus és kommunizmus idején cenzúrázták a gondolatokat, most úgynevezett liberális cenzúra van. Megpróbálják megakadályozni, hogy a muszlimok terrorjáról, a migránsok bűncselekményeiről elmondják, elmondjuk az igazságot.