Eva Rezesovát 2014-ben jogerősen kilenc évre ítélték azért, mert részegen luxusautójával nekihajtott az előtte haladó kocsinak, amelyben négyen ültek. Mind a négyen meghaltak, hárman a helyszínen, a negyedik ember a mentőautóban, útban a kórház felé.
Jogerősen kilenc évre ítélték, ebbe azonban beleszámították azt az időszakot is, amelyet előzetes letartóztatásban töltött - 2012-ben a tragédia után azonnal elfogták – illetve a büntetés kétharmadának letöltése után feltételesen szabadulhat.
Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy
ha a következő időszakban elkövet valamit, és azért elítélik, akkor a mostani kedvezményt – vagyis a két évet, amennyivel korábban elhagyhatta a börtönt – automatikusan le kell töltenie.
Egy rabnak, aki feltételesen szabadulhat, egy úgynevezett pártfogó felügyelővel folyamatosan tartania kell a kapcsolatot. Normál esetben Magyarországon. Csakhogy Rezesova esetében ez olyan szempontból nem normál eset, hogy nem magyar állampolgár, és nem is akar Magyarországon maradni.
Erre írja azt a Büntetés-végrehajtás - szintén általánosságban, de az jól lefordítható a Rezesova-ügyre -, hogy
az Európai Unió tagállamának állampolgára magyar büntetés-végrehajtási intézetből úgy szabadul feltételesen, hogy a büntetés-végrehajtási bíró elrendeli a pártfogó felügyeletét, akkor a szabaduló kérelmére lehetőség van ügyének saját hazájába történő áttételére. A külföldi állampolgár esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet elrendelő büntetés-végrehajtási bírót keresi meg, hogy az ügyet küldje meg a tartózkodási hely szerint illetékes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
Lefordítva, Rezesovának is lesz majd pártfogó felügyelője, akivel tartania kell a kapcsolatot, csak nem Magyarországon, hanem Szlovákiában.